53200. lajstromszámú szabadalom • Készülék mérlegelt árúk árának kiszámítására és jelzésére

— 8 — esetben, melyben a (B, Bl) távolság megfelel m X ö koronának, azaz n kg. árának, mimellett egy kg. ára m korona, az (EC1) vonalat például m egyenlő részre oszthatjuk és a föntleírt módon eljárva a (B, Bl) távolságnak m elosztását kapjuk, mimellett mindegyik osztáspont megfelel n kg. árú árának, mely árú egységárz egyenlő 1, 2, 3 m koronával, míg az (ECl) vonal minden beosztása az egység különböző árainak felel meg. Ha az (E, Cl) távolság beosztásainak számát növeljük, akkor tetszésszerinti számú különböző egységárt kapunk, melyek zérustól m-ig terjednek, mely a fölvett maximális egységárat képezi. Egy ily készülék gyakorlati foganatosítása a következő módon történhetik. Az (a) kar föntemlített forgáspontja oly emeltyűre van szerelve, mely a (D) pont körül forog, mely emeltyű tehát megfelel az 1. ábrabeli diagramm (c, cl) vonalainak; egy a (b) egyenes vonalnak megfelelő szilárd vezeték hosszában egy kulisszakő mozog, mely a föntemlített emeltyűvel van összekötve, mely viszont az (a) kar forgáspontját tartó kulisszát is hordja. Ha ezen emeltyűt az egyes (F) pontokra állítjuk, akkor az az (a) kar forgáspontját akként tolja el, mint azt az (a) kar kívánja, megfelelően a (dl, d2) vonalaknak, mimellett a (B, B1) vonalat oly részekre osztja, melyek megfelelnek a különböző egységáraknak. (B2, B3 stb. pontok.) A (b) vonalnak megfelelő fix vezetéket tehát egyenletes beosztással láthatjuk el, mely a különböző egységárakat tartalmazza, ami lehetetlen lenne, ha ezen beosztást az (a) vonal mentén alkalmaznók. A rajz 2—7. ábráin a készülék kiviteli alakja van föltüntetve, melyben a súly, az egységár és az összár föltüntetésére való beosztások helyett számlapok vannak alkalmazva. A készülék pontosan megfelel az 1. ábrán föltüntetett diagrammnak, melyhez csakis a szükséges áttételek vannak hozzáadva. Az 1. ábrabeli (a) kar az (1) kulisszával van helyettesítve, mely egyik végén a (3) csap által vezetett (2) fogasrúddal, másik végén pedig a (4) csap által a vezetett (5) fogasrúddal áll kapcsolatban. A (3) és (4) csapok az (1) kulissza hasítékában elmozoghatnak, azon célból, hogy a (2, 5) fogasrudak egyenes vonalban mozoghassanak az (1) kulissza ívmozgásai dacára. A helytálló (6) kulisszában a (7) kulisszakő és a (10) csap körül lengő (9) emeltyű (8) kulisszájában a (11) kulisszakő mozoghat. Végül az (1) kulissza hasítékának hosszában a (12) kulisszakő mozog, A (7, 11) és (12) kulisszakövek a (13) csap által vannak egymással összekötve, ami lehetővé teszi, hogy az (l) és (9) emeltyűk tetszés szerinti szöget képezhetnek egymással és a helytálló (6) kulisszával. A helytálló (14) vezetőrúd hosszában a (15) szán mozoghat, mely a (16) fogasrúddal van ellátva. A (15) szán a (17) tuskóval csuklós kapcsolatban áll, mely a (9) emeltyű hosszában ide-oda mozoghat. A (2) fogasrúd a (18) fogaskerékbe kapaszkodik. mely a (19) dobra van erősítve, melyre a (20) zsinór van csavarva; az utóbbi ezen mérleg futó súlyával van összekötve, amellyel a találmány tárgyát képező készülék egyesítve van. A (2) fogasrúd, (18) fogaskerék, (19) dob és (20) zsinór által létesített kapcsolat folytán az (l) kar jobboldali végének elmozgásaival és ennekfolytán a mérleg serpenyőjére helyezett tárgy súlyával. A (19) dob másrészt egy fogaskoszorúval van összekötve, mely a (21, (22) és (23) fogaskerekek útján a későbbiekben leírt módon a (26) ablak mögött elhelyezett (24, 25) számlapokat működteti, azon célból, hogy az (1) kar elmozgásainak megfelelő súly jeleztessék. Az (1) kar másik vége a (4) csap útján az (5) fogasrudat viszi magával, mely úgy van vezetve, hogy csakis függélyes irányban mozoghat. Az (5) fogasrúd a (27) fogaskerékbe kapaszkodik, mely a (28) fogaskerékkel van összekötve; az utóbbi az egymással összekötött (29) és (30) fogaskerekek és a (31) fogaskerék útján, a későbbiekben leírt módon, a (35) ablak mögött elrendezett (32, 33, 34) számlapokat működteti. Ezen számlapok, melyek az (1) kar bal végének elmozgásaival arányosan mozgattatnak, a fönt