53167. lajstromszámú szabadalom • Gép egymásba oszlopba rakott lapos tárgyaknak, pl. papírlapoknak, levélborítékoknak, ércpénzeknek stb.-nek egyenkénti kihúzására és továbbvitelére
— 3 — •erősebb vagy gyöngébb nyomása által az •egyes papírlapoknak különböző súrlódási együtthatóval számolhatunk; ennek azonban meghatározott határa van, melyen túl a fékezés már nem növelhető anélkül, hogy egyidejűleg a továbbítóeszközre azonos mértékben a nyomást is ne növeljük, miáltal ismét a továbbitóeszköznek továbbító képességét is növeljük úgy, hogy a fékezőelemnek megnövelt nyomása magában véve bizonyos papirosfajtákhoz nem eredményez elegendő fékezést. Ha például a fékezőelemnek nyomása az elérhető legnagyobb fékezésre vagyis súrlódásra van beállítva, akkor érdes papirosnál ezen súrlódás oly nagyra nőhet, hogy nagyobb mint a továbbítóeszköz és papiros közötti súrlódás, miáltal azonban a bevezetésben a helyes működésre elengedhetetlennek mondott föltétel nem állana fenn, hogy t. i. a továbbító eszköz és papírlap között nagyobbnak kell lenni a súrlódásnak mint a papirlap és a fékezőelem között, miért is a papirost egyáltalán nem vitetnék előre. Ezen eset különösen oly papirosnál állhat be, melynek két oldala különböző súrlódási együtthatóval bír, pl. csak az egyik oldalán sima papirosnál, ha ezen sima, tehát kisebb súrlódási ellenállással bíró ,fölület, a továbbítóeszköz felé van fordítva. Hogy a gépet ilyen papiro^f'ajtákhoz is használhatóvá tegyük, a papiros és fékezőelem közötti súrlódásnak fölöslegét a papirosnak a fékezési helyen a továbbítóeszközhöz való erősebb hozzányomása által nemcsak megszüntethetjük, hanem még a továbbítóeszközre át is vihetjük. Ezt azáltal jük el, hogy a nyomás növelésére alkalmazott már említett eszközt ugyancsak elállíthatóvá ill. szabályozhatóvá tesszük és igen kis súrlódási együtthatóval látjuk el, hogy a továbbítóeszköz és papiros közötti nagyobb súrlódás mindenkor fönnálljon. Minthogy az előrevitt papiros kissé ferdén állhat be, a gép előtt vezetőléceket alkalmazunk és azokat úgy állítjuk be, hogy a gépből kijövő lap szabaddá vált mellső Bzélével ezen lécek közzé vezettetik be, még mielőtt a lapnak hátsó széle a továbbítóeszközön a legnagyobb nyomási helyet elhagyta volna, mert azáltal biztosítjuk, hogy a hátulról erősen előre nyomott lap a súrlódási ellenállást a vezetőléceknél legyőzi. Ha a lap a vezetőlécek által meghatározott helyzetbe jött, akkor a lécek között már nincsen súrlódás és a lap tovább halad anélkül, hogy erősen hajtani kellene. A mellékelt rajzon jelen gépnek egyik példakénti kiviteli alakja van az 1. ábrán fölülnézetben, a 2. ábrán pedig oldalnézetben és részben metszetben föltüntetve. (a) az asztal, (b) a továbbítóeszköz, mely jelen esetben pl. három végnélküli gummiszalagból áll, melyek két-két (c) hengeren futnak, melyeknek forgatása által a szalagokat egyenletesen mozgatjuk, (d) a hengereknek tengelyei, (e) a középső (b) továbbítószalagon fölfekvő fékezőelem, melyre (f) gummiszalagok vannak ráerősítve, hogy a kívánt súrlódást előállítsuk, (o) csiszolt acélszalagok, melyek a két szélső (b) továbbítószalagokhoz fekszenek hozzá. Ügy az (o) acélszalagoknak, valamint az (e) fékezőelemnek nyomása is a továbbítóeszközre szabályozható pl. íp) csavarokkal, melyek a (q) hidban vannak alkalmazva és a (g) ellencsavarok segélyével rögzíthetők. Az (o) szalagokra ható (p) csavaroknak meghúzása által a továbbítóeszköz és papiros közötti súrlódást a fékezőelem és papiros közötti súrlódáshoz képest kellően növelhetjük. Az acélszalagoknak még azaz előnye is, hogy a továbbítóeszközre gyakorolt nyomás nagy hosszra terjed úgy, hogy a továbbítóeszköz és szalag közötti súrlódás a fékezőhely felé lassan nő s ezáltal a papírlapoknak lökés nélküli tovavitelét eredményezi. Mint a rajzból látható, a rugalmas továbbítóeszköz, vagyis a (b) gummiszalagés az (e) fékezőelem között több egymástól függetlenül működő érintkezési vonal van, mivel a fékezőelem alsó fölülete görbített. Ennek a többi között az az előnye, hogy ha több lap érkezik, egyszerre az (e) fékezőelem, illetve ennek (f) gummiburkolata