53153. lajstromszámú szabadalom • Berendezés robbanó gázkeverékek gyújtására

— 296 -a hátsó ütközőinél fekszik. Amint a gázkeverék nyomása növekedik, az (a) emelő elfordul és a mellső (c) ütközőre feküdve a (d) tolattyút mindaddig magával viszi, míg a teljes kompressziónyomás elérve nincs. Míg az emelő a mellső (c) ütközőre fekszik és a két kontaktust egymással összeköti, az elektromos áramkör zárva van, de amint az elégési erőgép dugattyúja holt pontja fölött elhaladt és a löketváltozás beállott, vagyis az elégetőkamrában uralkodó nyomás maximális értékének elérése után ismét csökkenni kezd, az (a) emelő a nyomáscsökkenés következtében a (c) ütközőtől ismét távolodni kezd, mint azt az í. ábrán a (II) állás jelzi, míg a (d) tolattyú is a közte és az (ffl) sinek között föllépő gyönge súrlódás miatt helyében marad. Ennek következtében az (a) emelő az elsődcséve áramkörét megszakítja és a másodáramkörben, a gyújtógyertyánál ismert módon szikra képződik. Gyújtás következtében hirtelen nyomásnövekedés, azután pedig nyomáscsökkenés lép föl. A nyomás növekedésénél az (a) emelő a III. állásba jut, az expanziónál pedig ebből ismét visszafelé mozog, miközben a hátsó (b) ütköző segélyével a tolattyút kezdeti állásába tolja vissza. A részek emez állásánál az áramkör zárva nincs, minthogy a hátsó (b) ütköző szigetelő anyagból készül, azért az (a) emelőnek a következő kompressziólöketnél a mellső (c) ütközőig bizonyos holt mozgást kell végeznie, miáltal az áramkör ismét záródik. Ekkor az előbb leírt folyamat indul meg újból. Eme berendezésnél tehát szikra nem lép föl, mikor az áramkör záródik, az csakis akkor keletkezik, mikor az áramkör megszakad, vagyis akkor, mikor a kompressziólöket végén a gázkeverék éppen expandálódni kezd, továbbá a munkalöket megkezdődik és az emelő az 1. ábrán látható III. állásban van. Ezt a második szikrát föl nem használjuk, de az nem is káros. A 2., 3. es 4. ábrán oly berendezés látható, melynél több szikrát kell interruptorcséve segélyével létesíteni. Ennél a foganatosítási alaknál az (a) emelő akként van elrendezve, hogy nem létesít elektromos kontaktust, mikor a (d) tolattyút az egyik vagy másik végállásba tolja, hanem csupán akkor, mikor a tolattyú egyik vagy másik ütközőjére megy át. Ennek megfelelően itt mindkét (b és c) ütköző szigetelőanyagból készül, a két ütköző között pedig két (h és i) kontaktusdarab van elrendezve. A tolattyú épúgy, mint az első foganatosítási alaknál egy vezetéken mozog, mely(fésfl) ginekkel van fölszerelve, ezek az áramkörbe vannak bekapcsolva és a tolattyú (h és i) kontaktusdarabjaival (e) csúszókontaktusok segélyével vagy más módon vannak kapcsolva. A megrajzolt foganatosítási alaknál az (i) kontaktus a megfelelő (f) sinnel a (k) vezető és (1) csap útján van összekötve, melynek (m) feje az (f) sinen csúszik. A (h) kontaktust a (g) rúgó tartja az (fl) sinnel vezetőkapcsolatban. Maga a (d) tolattyú szigetelőből készül. Mikor az (a) emelőnek a 2. ábrán látható I. állásánál a kompresszió megkezdődik, az (a) emelő a hátsó (b) ütközőt elhagyja és a (b, i) kontaktusdarabok fölött a (c) ütközőhöz megy. Minthogy ezenközben szikraképződés fölösleges, sőt káros, arról kell gondoskodni, hogy az emelő első holt mozgásánál a (h és i) kontaktusok az áramkörbe bekapcsolva ne legyenek. Ezt a megrajzolt foganatosítási alaknál akként érjük el, hogy az (f, fl) sinek a vezetéknek csakis egy részén vannak alkalmazva, és főleg ott hiányzanak, hol a (d) tolattyú és (a) emelő a kompressziólöket kezdetén áll. Ezért az (a) emelő a kompressziólöket kezdetén a (h, i) kontaktusdarabok fölött anélkül juthat a (c) ütközőig, hogy szikra képződnék, ezután az emelő a (d) tolattyút magával viszi és az (f, fl) sinekre, ezeken pedig ama helyzetbe állíthatja, mely a maximális kompressziólöketnek felel meg, tehát pl. a II. állásba. Ha már most a nyomás kissé csökken, az (a) emelő a (h, i) kontaktusdarabok fölött visszafelé mozog, zárja az elsődcséve áramkörét, minek következtében az interruptorcséve szikráké-