53131. lajstromszámú szabadalom • Forgósajtó

— 2 — ajtókat, illetőleg az oldalfalakat rendes kö­rülmények között a szegmens állásban, il­letőleg normális helyzetben tartsák. Ha el­lenben azokra gyakorolt nyomás a normálist nagy mértékben meghaladja, úgy a rugós csappanok, a szorítókészülékek vagy elek­tromágnesek utánengednek és az ajtók, valamint a falak kizárólag ezen túlnyomás következtében forgattatnak el és a nyitott helyzetbe hozatnak. Az ajtószárnyaknak zárt állásban való rögzítésére szolgáló zár csapból állhat, mely nagy emelkedési szög­gel biró csavarmenetet hord (13. ábra), melynek alsó vége a padlózatban elrende­zett megfelelő nyílásba hatol, míg a csap másik vége derékszögben van meghajlítva. Ha már most belülről a belső ajtószár­nyakra erős nyomást gyakorolunk, úgj az ajtószárnyak a (19) csap fölső végére gya­korolnak nyomást. Utóbbi elfordul és ez­által a külső ajtószárnyakat szabadon en­gedi úgy, hogy az egész ajtó kinyitható. A találmány tárgya a mellékelt rajzo­kon néhány példaképem foganatosítási alak­ban látható és pedig négyszárnyú ajtó föl­vétele esetében. Az 1. ábra az ajtót magában foglaló tokon keresztül vett függőleges metszet. A 2. ábra az 1. ábra szerint megszerkesz­tett forgóajtónak távlati képe. A 3. ábra oly forgóajtónak szárnyát tünteti föl, melynek külső keretrésze derékszög­aiakú. A 4. ábra a 3. ábrán látható szerkezeti megoldás szerint készült forgóajtó távlati képe. Az 5., 6., 7. ábrák a záraknak vagy rete­szeknek foganatosítási alakjait tüntetik föl, melyek az ajtószárnyakon ós forgóoldal­falakon lehetnek elrendezve. A 8. ábra az 1. ábrabeli szerkezeti megol­dás szerint előállított gyűrűnek fölülnézete és metszete, mimellett a gyűrűt karok me­revítik. A 9. ábra az összecsukott és oldalra tolt ajtónak és forgástengelyének vázlatos föl­tüntetése. A 10. ábra az ajtónak ugyancsak vázlatos ábrázolása a szegmens állásban. A 11. ábra az ajtónak nyitott helyzetben való sematikus föltüntetése. A 12. ábra ugyancsak vázlatosan tünteti föl az ajtót zárt helyzetben. A 13. ábra és 14. ábra a záraknak, illető­leg reteszeknek foganatosítási alakjait mu­tatják be, melyeknek az a rendeltetése, hogy az ajtót zárt helyzetben fogva tart­ják. A 15. ábra a zárt állásban lévő ajtó foga­natosítási alakja. Az 1. ábrán bemutatott foganatosítási példa szerint a tokba beépített (4) gyűrű, (5) görgők és (6) vezetősínek segélyével foroghatóan van elrendezve és a (7) tartó­gerendán nyugszik. Mint a 8. ábrából lát­ható, a (4) gyűrű sugarasan elrendezett (9) karok által merevíthető. Ezen karok egyike vagy közülük több is (10) hasítékkal van ellátva, melynek segélyével a forgástengely és az összehajtott ajtó oldalt tolható oly célból, hogy szükség esetén, pl. nagyobb terjedelmű tárgyak keresztülvitele alkal­mával lehetőleg nagy szabad keresztmet­szet álljon rendelkezésre. Itt is alkalmaz-1 tatnak az 5., 6. és 7. ábrákon bemutatott reteszek vagy zárak, melyek a szárnyakra gyakorolt erős nyomás alkalmával egymás­sal szemben megoldatnak úgy, hogy a szárnyak, mint az a 9. ábrán látható ösz­szecsukható. A 3. és 4. ábrán föltüntetett szerkezeti megoldás szerint (12) keretrész vagy ajtó­keret van elrendezve, melynek szegmensei vagy szárnyai egymáshoz képest merevítve vannak és el nem forgathatók. Ezen szeg­mensek száma a tulajdonképeni (11) ajtó­szárnyak számának felel meg, mely utób­biak a forgástengely körül csuklós pántok, gyűrűk, tárcsák stb. segélyével forogha­tóan vannak elrendezve és az 5., 6. és 7. ábrákon bemutatott zárak vagy reteszek segélyével a merev és forgatható (12) ke­retrésszel vannak összekötve. Rendes körül­mények között tehát a (12) keretrész for­gása alkalmával a.(11) ajtószárnyak együtt mozognak, a (11) ajtószárnyakra gyakorolt erős nyomás alkalmával azonban utóbbiak összecsukhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom