53066. lajstromszámú szabadalom • Rezerválható turbina

— 4 » a (rajzon vízszintes helyzetben elrendezett) toknak megfelelő (24) gőzelvezetéssel fölszerelt (23) hátsó falánál távozik. Az ellenkező irányban hajló két fúvókacsoportnak a (22) mellső falban való elrendezése a csatolt rajzok 7. és 10. ábrájából érthető. Közvetlenül a (25) tolattyútok mögött (7. ábra) két (26, 27) fúvókacsoport van elrendezve (10. ábra), melyek a turbinatok (22) komlokfalán torkollanak ki és melyek a (25) tok belsejével közlekednek. A (25) tok a (28) gőzvezető cső útján (7. ábra) a (22) homlokfalon a tokkal átlósan szemben elrendezett gőzbevezető fúvókákkal is közlekedik, mely fúvókák hajlása ugyanaz, mint a hozzájuk tartozó fúvókáké és száma a 10. ábrán látható fúvókák számával ( egyezik meg, de a fúvókák .nincsenek meg- I osztva. | A (22) homlokfalon (29) tolattyú tokja mögött a 10. ábrán láthatókhoz hasonlóan, de ellenkező irányban hajló fúvókákból álló, megosztott fúvókacsoport van elrendezve, a tolattyúktok pedig a (30) cső útján közlekedik a (29) tok fúvókáival egyenlő irányban hajló és ezekkel átlósan szemben elrendezett (31) fúvókák meg nem osztott csoportjával. A (25) tolattyútokban a (32) tolattyú, a (29) tolattyútokban pedig a (33) tolattyú mozog, míg a (25) és (29) tolattyútok külső vége a (34), illetve (35) gőzbevezetőcsővel van kapcsolva, melyek mindegyikébe megfelelő szerkezetű (37, 36) lefojtó szelep van beiktatva és a tolattyútokok mindegyike a gőzbevezető fúvókákkal közlekedő nyílásokkal van fölszerelve. A (25) tolattyútoknak három gőzvezető nyílása van, (7. ábra) az első (38) nyílás a (26) fúvókákkal, (10. ábra) a második (39) nyílás a (27) fúvókákkal és a harmadik (40) nyílás az átlósan szemben elhelyezett fúvókacsoporthoz vezető (28) csővel közlekedik. A másik (29) tolattyútok hasonló módon van szerkesztve, vagyis a (38) és (39) nyílások a turbinatok (22) homlokfalán elrendezett megosztott fúvókacsoporttal, harmadik (40) nyílása pedig a (30) csövön a szemben fekvő (31) fúvókacsoporttal közlekedik. A (15) turbinatokon egy (41) henger van alkalmazva (9. ábra), melynek két szemben fekvő vége a (43, 44) csövek (7. ábra) és a (25), illetve (29) tolattyútokok (42) csatornái révén eme tolattyútokokkal közlekedik, ép úgy a (42) csatornák is a (25, 29) tolattyútokok mindkét kamrájával össze vannak kötve úgy, hogy ha a tolattyúk egyike a (42) csatornát nyitotta, a tolattyú egyensúlyozva van a gőznyomás által. A (41) hengerben (9. ábra) a (45) merülő dugattyú mozog, melynek két vége között egy hasíték van kiképezve, amelybe a (41) henger haeítékán át az egyik (21) tolattyú egy (46) nyujtványa nyúlik be (8. ábra). A (45) dugattyú rúdja a hengerfödél egy tömítő szelencéjén nyúlik ki és (47) keresztfejjel van fölszerelve (9. ábra), melynek karjai a (48) merülő dugattyúk dugattyúrúdjaival vannak kapcsolva (9. ábra). A (48) merülő dugattyúk a (49, 50) hengerekben mozognak (9. ábra), melyek a (15) turbinatokra vannak szerelve és az egyes (21) tolattyúk nyujtványai a (48) dugattyúk hasítékaiba fogódzanak. A (32, 33) tolattyúk (52, 53) tolattyúrúdjai fogazással vannak ellátva, melyekbe a közös (54) fogaskerék (9. ábra) fogódzik, ez a fogaskerék az (55) tengelyre van ékelve, melyet az (56) kézikerék segélyével lehet forgatni. Ha az (55) tengelyt az (56) kézikerék segélyével forgatjuk, a két (32, 33) tolattyú ellenkező irányban mozdul el. A gép működési módjának ismertetésénél a részeknek a 7. ábrán látható állásából indulunk ki és föltételezzük, hogy a (36, 37) gőzbevezető szelepek nyitva vannak, tehát a (25) és (29) tolattyútokokba gőzt vezetnek. Eme helyzetben a gőznek a (29) tolatt.yútokba való bejutását a (33) tolattyú helyzete gátolja meg, de a (25) tolattyútokba a (38, 39) és (40) nyílásokon gőz áramlik be, tehát a gőz nemcsak a megosztott (26, 27) fuvókacsoporton, (10. ábra) hanem a (28) csövön az átlósan szemben fekvő, meg nem osztott fúvókacsoporton