52884. lajstromszámú szabadalom • Jelzőberendezés villamos vasutak számára
— 2 -nyitó (9) kontaktus működtetésére szolgál. A (14) áramkörbe a motor (15) gerjesztő tekercselése van bekapcsolva. A motor pólusai között a (11) tengelyen a (16) armatúra van foroghatóan elrendezve. A koherer (3. ábra) a (11) tengelyre szerelt és egy célszerűen összesajtolt rostokból képezett (10) szorító kapoccsal ellátott laza (108) hüvelyen van megerősítve. A (10) kapocs segélyével a súrlódás a tengelyen szabályozható azon célból, hogy a tengelynek a kohererrel való hajtóösszeköttetés létesítésére elegendő súrlódása legyen. Ennek következtében az armatúra forgatásával a koherer mozgásba jön, de ha a koherer a (102) ütközővel (4. ábra) érintkezésbe jut ós megállíttatik, akkor az armatúra tovább foroghat. Ezen elrendezés segélyével elkerüljük az összes villamos és mechanikai nehézségeket, melyek föllépnének, ha az armatúra a kohererrel merev összeköttetésben volna és ennek következtében ép oly hirtelen állíttatnék meg, mint a koherer. A koherer lefelé történő mozgásának határolására a (103) ütköző szolgál. A kohererrel összeköttetésben álló (12) kar ugyancsak a koherert tartó hüvelyen van megerősítve. A (3) relais áramkörét alkotó (6) sodronyvezeték vége a (12) kar pályájában fekvő (18) kontaktussal áll összeköttetésben. A (12) kar a (3) relais áramkörét zárja, illetve •nyitja a szerint, amint a (18) kontaktus részhez szoríttatik, illetve ettől eltávolíttatik. Ezen szerkezet következtében, ha a (12) kar a relais áramkörét zárja, akkor a relais gerjesztetik és a mótor (15) áramkörének zárása által a motort gerjeszti. Az armatúra tovább forog és ekkor az első relais áramköre megszakad. Mivel azonban a relais, sajátos szerkezete folytán, az áramkör nyitása után még egy kis ideig gerjesztett marad, a mótor áramköre mindaddig nem szakad meg, míg elegendő idő el nem malik, hogy az armatúra a koherert tökéletesen fölfelé dobja. A koherer mindaddig megmarad megemelt állásában, míg az armatúra el nem veszti nyomatékát. A koherer fémrészecskéinek ezért elég idejük van, hogy a szükséges módon összehúzódjanak, amihez körülbelül egy másodpercnyi időre van szükség. A kohereren a (13) súly van megerősítve, amely súlyával a koherert lefelé mozgatni képes, mihelyt az armatúra forgató nyomatéka kisebbedik. A koherer lefelé mozgása a koherer érzéktelenítését vonja maga után, míg a (12) kar segelyével a koherer áramköre újból záratik, a mótor gerjesztetik és a koherer ismét abba a helyzetbe kerül, melyben a koherálás lehetséges. Mivel a kohereren át vezetett áramkör a jelfogó berendezés működésének megakadályozására szükséges, oly eszközökről kell gondoskodni, amelyek lehetővé teszik, hogy a jelfogóberendezéseket magukban foglaló áramkörök mindaddig ne szakíttassanak meg, míg a koherer fémrészecskéi érzéketlen állapotban vannak. Ezen célból a lényegükben a fent leírt relaiskhez hasonló relaisk nyernek alkalmazást, melyeknek segélyével a jelfogóberendezések áramkörei zárva tartatnak arra az időre, amely alatt a koherer nemvezető állapotban marad. Ez az eset csak akkor fordul elő, ha nem keletkeznek a biztonsági föltételeket jelző elektromágneses hullámok. A (19) relais egy alkalmas (21) horgonyuyal van ellátva, amely a (23) kontaktussal érintkező (22) kart tartja, mely kar segélyével a harmadik (25) relais (24) áramköre záratik, illetve nyittatik. Ezen (25) relais egy ugyancsak foroghatóan megerősített (26) karral van ellátva, amely a (28) kontaktussal érintkezésbe jövő (27) kart tartja és a negyedik (4) relais (29) áramkörének nyitására és zárására szolgál. A (4) relais-vel sorban van kapcsolva a (68) horgonnyal fölszerelt (67) szolenoid, amelynek csőalakjában kiképezett magja a síphoz vezető (70) vezetékkel áll összeköttetésben. A (71) szelep fészek a síphoz haladó (70) vezeték egy részében van kiképezve. A (72) szeleprúd a (68) horgonyhoz csatlakozik és úgy van kiképezve, hogy a (71) szelepfészekre illik. Mj'g a (67) szolenoid gerjesztve van, a szolenoid magja a (68) horgonyt magához vonzza és ennek folytán
