52661. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa U- vagy V- alakú megtámasztott fémszálakkal
Megjelent 1911. évi julius hó 13-én. MAG\ gg^ KIR. SZABADALMI jHpra HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52661. szátm VII/b. OSZTÁLY. Elektromos izzólámpa U- vagy V-alakú megtámasztott fémszálakkal. DR KUZEL HANS MAGÁNZÓ BÉCS/M BADENBEN. A bejelentés napja 1907 julius hó 4-ike. Elsőbbsége 1907 május hó 29-ike. A patkóalakban hajlított fémszálakkal biró lámpáknak tudvalevőleg az a hátrányuk, hogy azokat lefelé lógó szálakkal kell égetni és ezáltal az olyan szénszálas lámpákkal szemben, melyek minden helyzetben éghetnek, hátrányban vannak. Az eddig ajánlott szerkezettel bíró támaszok U- vagy V-alakú fémkengyellel ellátott lámpák számára, melyeknek az volna céljuk, hogy az említett hátrányokon segítsenek, a gyakorlatban nem váltak be. így pl. az eddig ismeretes szerkezettel előállított, a fémszálak hajlított végeivel fölfelé égő lámpák egyike sem éri el a fémszálas lámpákra jellemző hosszú égési tartamot, mert a függélyesen álló fémszálak, akadálytalan szabad mozoghatóságuk folytán, részben a föllépő erős sülyedés és kidomborodás, részben más egyéb erős és szabálytalan oldalsó elgörbülések folytán, rövid zárlatra adnak alkalmat. Ha pedig ezen hátrányos elgörbüléseket a szálak feszesebb meghúzása útján akarjuk elhárítani, pl. horgoknak, füleknek stb. alkalmazása által a kengyelalakú végeiknek hajlított részén, akkor a lámpák a kikapcsolásnál könnyen tönkre mennek, amennyiben ekkor a szálak, a hirtelen kihűlésnél lökésszerűen föllépő megrövidülés következtében leszakadnak. A következőkben leírandó találmánnyal ezen hátrányokat akképen kívánjuk elhárítani, hogy az U- és V-alakú fémvilágítókengyeleket úgy támasztjuk meg, hogy a szálak leszakadása nem következik be, míg egyidejűleg a föntemlített deformálódások a minimumra redukáltatnak és azonfölül a szálak égés közben a nehézségi erő által minden tetszőleges helyzetben akképen befolyásoltatnak, hogy azoknak érintkezése be nem következhetik. Ezt azáltal érjük el, hogy a fémszálas lámpák U- vagy V-alaku világítókengyeleit, ahelyett, hogy mint eddig szokásos volt, lehetőleg egyenes vonalban és a tartón belül szabadon mozoghatóan szereinők, olyan hajlított vagy tekerületes állapotban alkalmazzuk, melyben szabad mozgása helyzeténél és a támasztó részeken való súrlódása folytán bizonyos mértékben már előzetesen gátolva van. E célból azokat legcélszerűbben egy középtámasztótól vagy az izzókörte falától kampókkal, fülecsekkel vagy csupasz pálcikákkal stb. támasztjuk meg, melyek akképen vannak elrendezve, hogy a szálak megfelelő ráfekvési pontjai-