52526. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gőzgép

rendezés folytán teljesen módunkban áll a kompressziót a váltakozó gőzáramú gépekéhez hasonlóan tetszésünk szerint megszabni ós a szelepeknek vagy a tolattyúknak vezérlését könnyű szerrel akként foganatosítani, hogy a gép fölváltva, kondenzátorvagy légköri nyomás vagy még nagyobb ellennyomás ellenében fejtse ki munkáját. A találmány tárgyának ezen kiképzése a 10. ábrában egy példaképem foganatosítási alakjában hosszmetszetben van föltüntetve. Az (a) hengerben, mely immár egészen sima csőalakú test gyanánt képezhető ki, a (d) munkadugattyú jár. A gőznek a hengerbe való bebocsátására kizárólag a (c) terekben működő szelepek szolgálnak. A (d) dugattyú belsejében az (f) tolattyú van elrendezve, mely külső éleivel eszközli a vezérlést, amikor is az a két hengeroldalt fölváltva, közlekedésbe hozza a dugattyúnak (e) üregével. A (g) tolattyúrúd a hengernek (al) tömítőszelencéjén jár át és akár a már leírt, akár már szerkezetek segélyével mozgatható. A (d) dugattyú egyrészt a teli (o) dugattyúrudat, másrészt az űrös (s) rudat hordja, mely a hengerfejhez csatlakozó (t) esőbe torkol. Ekként az (f) tolattyú segélyével a dugattyúnak (e) üregébe vezetett gőz az űrös (s) rúd útján a (t) csőbe áramlik át, ahonnan az tetszés szerint vezethető tovább. A találmányom tárgyának egy további foganatosítási alakjánál az üreges dugattyútest akként van recei ver gyanánt kiképezve, hogy a mindenkori kompresazióoldalon a kibocsátó hasítékoknak a dugattyú segélyével eszközölt elzárása után visszamaradt gőz első sorban is a dugattyú üregébe vezettetik, majd ezen üreg a dugattyúlöket vége felé a másik hengeroldallal közlekedésbe hozatik, amikor is a dugattyúban fölhalmozott gőz a hengernek ezen másik oldalára, majd innen ezen oldalnak kipuffogó gőzével együtt a kibocsátó hasítékok útján kifelé áramlik. Ekként teljesen módunkban áll a kompressziót bármily lapos diagrammvonalnak megfelelően foganatosítani, azaz a diagrammnak kompressziógörbéjét egészen úgy alakítani, mint a váltakozó gőzáramú gépeknél, melyeknél a gőznek be- és kibocsátása különböző, külön-külön vezérelt elemek segélyével történik. Ily foganatosítási alakot láttatnak a 11. és 12. ábrák, ahol is a 11. ábra hosszmetszet, a 12. ábra pedig a munkadiagrammot szemlélteti. Az (a) hengernek közepén a (b) kibocsátó hasítékok, végein pedig a bebocsátó szelepeknek (c) fészkei vannak kiképezve. A (d) dugattyúban, mely egyenáramú gépeknél hosszúra adódik ki, az (e) üreg van kiképezve, melynek térfogata a jelen esetben a löketnek megfelelő térfogat 60°/o-ával egyenlő (12. ábra). Az (e) üreg az (el) furatok útján a henger belsejével közlekedik. Ezen furatokat a dugattyúban járó, kétrószű (fl, f2) dugattyús tolattyú vezérli és pedig az (e2) éleknél. Lehet a dugattyús tolattyút szelepekkel is helyettesíteni és a tolattyúkat, ill. szelepeket bármily megfelelő vezérmű segélyével mozgatni; ezen célra azonban különösen az 1—4. ábrák kapcsán részletezett szerkezetek előnyösek. Az imént leírt kiképzés hatását világosan mutatja a 12. ábra, ahol is példaképen 5%-os

káros tér van föltételezve. A munkadugattyú a kibocsátó hasítékokat a (zl) pontnál nyitja és a (z2) pontnál zárja. Valamivel előbb az (fl, f2) tolattyú is nyitást létesített a kompresszióoldalon, következésképen a gőz a kompressziólöketnél a hengerből a dugattyúnak (e) üregébe áramlik át, amikor is a diagrammban a lassan emelkedő (z2, z3) vonal mutatkozik. A (z3) pontnál a tolattyú a dugattyú üregét ismét elzárja úgy, hogy már most a korai előnyitásig csupán a dugattyúfölület komprimáló hatása alatt a meredek (z3, z4) vonal létesül. A (zl) pontnál vagy kevéssel ez után, az (fl, f2) tolattyú a hengernek másik oldalán nyit, amikor is a gőz a dugattyúból a hengerbe áramlik, majd innen a hasítékok útján távozik. Egyszeres működésű gépeknél, melyek-