52526. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú gőzgép
— 7 nél a kompressziólöket alkalmával a dugattyúba bebocsátott gőzt a dugattyúnak másik oldalán elvezetni nem lehet, a vezérlés akként foganatosítandó, hogy a dugatytyúba bocsátott gőzmennyiség abban bennmaradjon mindaddig, míg az expanziólöket befejezve nincs, azaz, míg a dugattyú ezen az oldalon a kibocsátó hasítékokat szabaddá nem teszi, minek megtörténtével a dugattyúüreg vezérlő eleme a kellő pillanatban nyitandó, amikor is a gőz a dugattyúüregből a hengerben expandált gőzzel együtt a hasítékok útján kiáramlik. A 13—17. ábrákban a kiegészítő kibocsátó elemeknek a hajtórúd segélyével történő vezérlésének oly sajátos kiképzése van föltüntetve, mely a mozgató elemeknek alább részletezendő rendkívül egyszerű elrendezésén kívül az egész gépre nézve a következő nagy előnyöket nyújtja. Minthogy a munkadugattyúban oly dugattyús tolattyú van elrendezve, mely egy, a dugattyút egész hosszában megszakíttatlanul átszelő furatban jár és melynek homlokfölületei ekként a hengerben működő gőz elől a dugattyú furatán való áthaladást elzárják, ezen tolattyú a munkadugattyú részeként szerepel és minden holtpontnál különösen az admissziónyomás hatása alá jut. Ezen tolattyúnak fölülete oly dugattyúfölületet képez, mely a dugattyúfölület egyéb részéhez képest elmozgatható. Ha mar most a gép a megindítás előtt egyik holtponti állásában van, akkor, ha egyhengerű gépről van szó, az közvetlenül meg nem indítható. Itt azonban a munkadugattyúban eltolható tolattyú segéddugatytyút képez és minthogy az egy excentrikus azaz a gépnek holtponti állásánál a ke- i resztfej csapjához képest harántirányban fekvő csapra hat, a tolattyúfölületre ható admissziógőz a tolattyút előremozgatja, amikor is az az excentrikus csap segélyével a hajtórudat kilendíti és így a gépet a holtponti állásból kihozza. Ezáltal oly indító készülék áll rendelkezésünkre, mely egyhengeres egyenáramú gépeknek még a holtponti állásból való megindítását is le- j hetővé teszi. ! Ezen hatás a működés közben is igen előnyösen érvényesül, mivel a forgattyús hajtóműnek a munkadugattyú holtponti állásainál való járását elősegíti. Minthogy ekként az erőhatások az egész forgattyúkör mentén jobban vannak elosztva, módunkban áll könnyebb lendítőkereket alkalmazni. Ha a vezérmű oly gépeknél alkalma-^ zandó, melyek több hengerrel és eDnek megfelelően egymáshoz képest eltolt forgattyúkkal bírnak, melyeknél tehát külön indítókészülék fölösleges, akkor az említett tolattyú helyett akár tehermentesített tolattyút, akár a dugattyún vagy annak belsejében elrendezett szelepeket alkalmazhatunk. A találmány tárgyának az imént nagyjában ismertetett kiképzése, amint említtetett, a 13—17. ábrákban van föltüntetve, ahol is a 13. ábra a gépnek hosszmetszete. A 14. ábra a két hengeroldalnak megfelelő munkadiagrammot szemlélteti. A 15. ábra matszet a henger közepén keresztül. A 16. ábra metszet a keresztfej csapján keresztül. A 17. ábra a 13. ábrában föltüntetett vezérműnek egy módosított alakját láttatja hosszmetszetben. A kettős működésű (1) gőzhenger közepén (13. ábra) a (2) kibocsátó hasítékokkal, végein pedig a vezérelt (3) bebocsátó szelepekkel van ellátva. Az egyenáramú gépeknek egyik sajátosságát képező hosszúkás alakkal biró, üreges (4) gőzdugattyú a (41 ) dugattyúrúd segélyével az (5) keresztfejjel van összekötve, mely a (6) hajtórúd útján a (7) forgattyúcsapra hat. A (4) dugattyúnak köpenye a mélyebben fekvő, domború (49 ) résszel (15. ábra) bír, melyben a (4S ) nyílások vannak kiképezve. Egy, a dugattyúban kiképezett furatban a nem tehermentesített (8) dugattyús tolattyú (13. ábra) jár, melynek (9) rúdja a hengerből kinyúl és végén a (10) szánt hordja, mely egy, az (5) keresztfejnek (51 ) talplemezében kiképezett horonyban eltolhatQ.
