52497. lajstromszámú szabadalom • Marószerszám bemélyesztett pengékkel

— 490 — A pengének mellső lapjára merőleges (p) componens ugyanis a marószerszámnak a forgács dúzzadása folytán beálló rázkódta­tásai alkalmával kiemelő hatást gyakorol a pengékre. Ha a kés szöge a súrlódási szögnél kisebb és ennek folytán a súrlódás által visszatartott anyag a kés előtt meg­dúzzadni kényszerül, akkor az, mihelyt a nyomás a duzzadás folytán akkora lesz, hogy csúszási hézag létesül, kis darabokba le­csúszik. Ezen lecsúszás folytán a pengeél belevág a helyében megmaradt anyagba, ami a maradásnál ismert módon beálló ráz­kódtatásokat okozza. Ezen rázkódtatások lehetővé teszik azt, hogy az érintőleges metszési ellennyomásnak (p) componense a maró testébe bemélyesztett késeket meg­lazítsa. Az ellennyomás az élt azon részé­nél tartja fogva, melynél az a legmélyeb­ben hatol az anyagba; a maró már most visszalengvén a bemélyesztett penge meg­emelkedik, ami azután akárhányszor ismét­lődhetik. Ha azonban az él 25°-nál nagyobb szög alatt hajlik a forgási tengelyhez, az anyag dúzzadása be nem áll, mert ekkor az anyag az élnek mellső lapja mentén eltolódni ké­pes ; ennélfogva a rázkódtatások nem lép­nek föl és így nincs többé megadva annak a lehetősége, hogy a (p) ellennyomás emelje a pengét, melyet a penge gerinclapjára ható sugárirányú (s) metszési ellennyomás, me­lyet az anyagnak a forgács elválasztásakor beálló comprimálása okoz, éppen a rázkód­tatások elmaradása folytán mindig egyenlő mértékben tart leszorítva. Míg a pengének mellső lapjára merőleges (p) componens a pengét kiemelni törekszik, 25°-nál nagyobb («) szög esetén azonban a sugárirányú (s) ellennyomás által biztosan legyőzetik, addig az éllel párhuzamos (q) componens a pengét annak fészkében hossz­irányban hátrafelé eltolni iparkodik és me­chanikai rögzítő elemek segélyével ellen­súlyozandó. A mellékelt rajzban a találmány tárgya több foganatosítási alakjában vázlatosan van fölttintetve, ahol is a pengék kölcsönös el­rendezésének jobb megérthetősége kedvéért a maróhenger palástja síkba fejtve van rajzolva. Az 1—5. ábrák a szerszámnak egyikeik­maró gyanánt foganatosított alakját láttat­ják, ahol is: Az 1. ábra a kés előállítására szolgáló nyers acéllamellának elől-, oldal- és fölül­nézete. Ezen lamella a kés metszőélének megkezdése számára már a ferde (g) köszö­rülettel van ellátva. A 2. ábra a kész (c) késnek elől- és oldal­nézete. A kés a mellső (h) köszörülettel bír, mely, mivel a kés rövid, csak kevéssé haj­lik el a késnek egyenes mellső lapjától. A mellső (h) és a hátsó (i) köszörületnek met­szési vonala az (e) metszőélt képezi. A kés­nek alsó részében a (k) horony van kiké­pezve, mely pontosan illik az ütközőül szol­gáló (d) pecekre (4. ábra). A 3. és 4. ábrák a késfejet az 5. ábrá­nak A—B—C vonalai szerinti metszetben illetve fölülnézetben láttatják. A (q) com­ponens (6. ábra) ellensúlyozására szolgáló (d) ütközők célszerűen rövid peckekből álla­nak, melyek a maró testének furataiba van­nak beillesztve. A 4. ábrában a jobb áttekint­hetőség kedvéért a kések fészkéül szol­gáló (a) hornyok közül csupán négy, maguk a (c) kések közül pedig csak kettő van föl­tüntetve. Ezen (a) hornyok a súrlódási szög­nél azaz 25°-nál nagyobb szög alatt hajla­nak a forgási tengelyen átfektetett, a rajz síkjára merőleges síkhoz. Az 5. ábra a maró félpalástjának a kések csoportosítását föltüntető, síkbafejtett né­zete. A (c) kések akként vannak két cso­portban elrendezve, hogy a palástnak egyik felén jobbra, másik felén pedig balra haj­lóan sorakoznak egymás mellé. Az egy-egy irányban elrendezett azaz jobb- és balme­netű kések száma azonos. Lehet azonban valamennyi (c) kést azonos irányban elren­dezni azaz a marószerszámnak csak egyik felét kiképezni, amikor is a (b) szerszám­testben ekkor ki nem egyenlített tengely­irányú toló hatás magának a marógépnek segélyével ellensúlyozandó. A 6. ábra a (c) pengénél föllépő erővi­szonyokat szemlélteti távlati ábrázolásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom