52451. lajstromszámú szabadalom • Két irányban mozgatható hajtószerkezet

— s — hogy a nagyobbodó keréknek az egyik tengelyen egy kisebbedő kerék felel meg a másik tengelyen. Azok a kis kerekek, melyeket a vízsugár már nem is érint, a gyakorlati kivitelnél elhagyhatók. Több egymás mellett elrendezett kerék helyett lehet csupán csak kettőt is elrendezni (4. ábra.) Az (m) szájcsövet még másképén is, még pedig tolattyú alakúra is lehet kiképezni (5. ábra) úgy, hogy a középállásban mind a két, ellentétes értelemben forogni szándékozó géprész pl. gőzturbina járókerék, egyformán befolyásol tátik, míg a (w) tolatytyúnak elmozdulásánál az egyik géprészre nagyobb befolyás gyakoroltatik, miáltal a megfelelő értelmű mozgás áll elő. A (v, t) gőzkiömlő nyílások itt az 1. ábra szerinti (m) szájcsőnek felelnek meg. Nem szükséges tehát, hogy a befolyásolandó géprészek különböző tengelyeken, vagy más hasonlókon legyenek elrendezve, adott I esetben ezen részek egy tengelyre is lehetnek szerelve, pl. a gőzturbinával való kivitelnél, tolattyúval való gözhozzávezetés mellett. Állandóan ható erőként azonban nemcsak valamely gőz-, víz-, vagy gázsugár vagy egyéb hasonló jöhet tekintetbe, hanem e célra megszakítás nélkül futó kötelek, szijjak stb. is alkalmasak. Ezen esetben az elrendezés úgy is választható, hogy a centrifugális inga hüvelye által a kötél, szíj vagy hasonló közvetlenül vagy közvetve az egyik géprész pl. egy hornyolt tárca (7. és 8. 1. 6. ábra) felé nyomatik, miáltal a tárcsa a kötelet, szijat, stb. magával viszi. A szíj mozgása a tengelyekre merőlegesen, vagy azokkal párhuzamosan mehet végbe, mi mellett a második esetben az illető géprészek kúpos tárcsákként képeztetnek ki. Ekkor természetesen a kerekek közötti tér olykép választandó, hogy a szíj vagy egyéb hasonló a középállásban lazán halad a tár- j csák között át, vagyis nem kopik oly gyorsan el. Állandóan működő erőként elektromos áram is kerülhet szóba, amikor is az 1. ábra szerinti elrendezésnél a Peltonkerekek helyett egy-egy elektromotor alkalmaztatik. Az áramhozzávezetés egy kar segélyével történik, mely valamely kollektorszerű kapcsolószerkezeten csúszik, mimellett az áram a középállásban mindkét motoron áthalad, kitérítésénél azonban csak az egyik motoron halad át, és ezáltal a hajtómű megfelelő működése létesül. Lehetséges egyetlen egy, megfordítható kapcsolású motort is alkalmazni. Hajtóerőként a mágnesség is alkalmazható, amikor is a mozgás a mágneses tér elmozdulásával kezdődik. Eddig csupán csak egyetlen egy hajtóerőről volt szó; az elrendezés azonban úgy is választható, hogy az erő már előzőleg megosztatik úgy, hogy minden egyes géprész az erő egy része által állandóan befolyásoltatik. Ez esetben célszerű az egyes erők által állandóan befolyásolt géprészeket külön e célra szolgáló szerkezetek által mozgásukban oly módon gátolni, hogy ezen mozgás csak akkor lép-I het föl, ha pl. valamely magában véve már ismeretes regulátor által ezen szerkezet úgy téríttetik ki középállásából, hogy a géprészek egyike szabaddá válik. Az elrendezés továbbá még úgyis választható, hogy a nehézségi erő két súlynak közvetítésével két egymással szemben forgó tárcsára hat, melyek a középállásban külön e célra szolgáló szerkezetek pl. féktárcsák stb. által lefékeztetnek, míg ezen szerkezet kitérítésénél a tárcsák egyike fölszabadul, ami a hajtóműben mozgást idéz elő. A hatóerő megosztása vízsugár alkalmazása esetén is lehetséges, oly módon, hogy két egymástól széttartó száj cső révén a vízsugár megfelelő gépelemekre hat, melyek a két vízsugár mindenkori állásának megfelelően az er</komponensek hatása alatt állanak. Ily elrendezést a 7. ábra tüntet föl. Ennél az elrendezésnél célszerűen a (11) és (12) tangentialkerekek alkalmaztatnak, épp úgy, mint azon turbináknál, melyek nagy eséssel és kis vízmennyiséggel dolgoznak. Az (m) szájcsőből itt két (9) és'(10) torokcső ágazik el. Ez az elrendezés is természetesen egyéb folyadékokra, gőz- és vízsugarakra, vagy más erőkre is használható. A szájeső elágaztatásánál természetesen oly elrendezés is képzelhető, hogy csak