52451. lajstromszámú szabadalom • Két irányban mozgatható hajtószerkezet

— 2 — kerék, tengely, fogazott rúd, súrlódó rúd, lánc vagy egyéb hasonló, megfelelő más két géprésszel áll kapcsolatban, így pl. egy tengelyre helyezett fogaskerék két más fogaskerékkel kapcsolódik, melyek mindegyike valamely kis turbinával, vagy Peltonkerékkel egy-egy tengelyre van erősítve. Ezen Peltonkerekek egy síkban és oly módon vannak elrendezve, hogy külső kerületük csaknem érintkezik. Egy ily kiviteli alak a mellékelt rajz 1. ábráján van föltüntetve. Az (a) és (b) tengelyekre egy-egy (c) illetve (d) fogaskerék van fölerősítve, melyek a nagy (f) fogaskerékkel kapcsolódnak; utóbbi az (e) tengelyre van szerelve. A (e) és (d) fogaskerekek a két, egyik vagy másik forgási irányban befolyásolandó géprésznek felel meg. Az (a) és (b) tengelyeken azonkívül két (g) és (h) Peltonkerék van elrendezve, melyek egy síkban fekszenek és kerületükön majdnem érintik egymást, A (z) pont körül elforgathatóan egy (m) kiömlő szájcső van elrendezve, mely utóbbi a Peltonkerekek síkjában az (x) és (y) ütközők, vagy peckek között mozgatható. Az (m) kiömlő száj csövön át egy állandó vízsugár áramlik, mely a középállásban mindkét Peltonkerékre egyformán hat; ez esetben mindkét Peltonkerék egyformán törekszik a nyilak irányában elforogni, ami azonban nem lehetséges, miután a (c) és (d) fogáskerekek a nagy (f) fogaskerékkel kapcsolódnak, mely utóbbi ily módon a Peltonkerekeket mintegy elreteszeli. Ha már most az (n) sugarat középállásából az egyik vagy a másik irány felé kitérítjük, ezáltal az egyik kerék a vízsugár hatásának jobban, a másik kerék kevésbbé van kitéve. Az erősebben csapott kerék tehát a nyíl irányában fog forogni, míg a másik kerék lapátjai a vízsugárral szemben forognak, vagyis a mozgást tompítják. Az elért sebességet a vízsugár kitérítésének nagysága szabja meg. Ha az (n) sugár a középhelyzetbe visszakerül, a visszafútó lapátok csillapítása oly rohamosan növekedik, hogy a nyugalmi állapot azonnal és újra beáll. A vízsugárnak a két kerék lapátjaira való egyforma hatása mellett a szemben álló lapátok között áthaladó vizrészecskék csillapító hatása rendkívül gyorsíttatik oly módon, hogy a két kerék egymást jóformán lefékezi. Ez a fékezés a jelen találmánynak egy különös jellegzetessége. Ha kitérítés az ellenkező oldal felé történik, a fönt leírt jelenségek ugyanily módon, de ellenkező értelemben lépnek föl. Ha a kiömlő szájcsövet valamely centrifugális inga hüvelyével kötjük össze, úgy a hajtómű a hüvely minden mozgását követi, előre és hátra, lassan és gyorsan forog, pontosan, a hüvely elmozdulásának megfelelően. A hajtóműben föllépő tömeghatás észre sem vehető, miáltal rövid záróidő válik lehetségessé, anélkül, hogy túlszabályozástól kellene tartani. A végsebesség változtatható és a hajtómű alkalmazhatósága erősen vagy gyengén érzékeny szabályozásokhoz rendkívül nagy. A sugár keresztmetszete emellett tetszésszerint választható meg, így lehet az kerek, tojásalakú, vagy szögletes, miáltal a legkülönbözőbb hatások érhetők el. A leírt elrendezés gőz-, vagy gázsugár alkalmazhatóságának céljából megfelelően átalakítható, mi mellett ezen esetben célszerűnek mutatkozhatik, a két lapátos kereket a gőzturbinák járókerekének lapátjai szerint, esetleg vezetőkerekek közbeiktatása mellett kiképezni, melyekhez a gőz valamely az előbb említett száj csőnek megfelelő kiömlő nyíláson át, ezen kiömlő nyílás helyzetének megfelelően nagyobb vagy ki! sebb mennyiségben vezettetik. A 2. ábrán egy további kiviteli alak van föltüntetve. Az (a) és (b) tengelyekre itt melyek valamely fogaskerék vagy más alkalmas géprész által a befolyásolandó szerkezettel állanak összeköttetésben, a (2) és (3) kónikus vizikerekek vannak rászerelve, míg a sugár egy a két tengely által meghatározott síkra merőleges síkban mozog mindaddig, míg a szájcső a megfelelő ütközőket nem érinti. A dobos kiképzés helyett egyes különböző, mindig nagyobbodó vagy kisebbedő kerekek (keréksorozat lásd 3. ábra) rendezhetők el a tengelyeken úgy,