52451. lajstromszámú szabadalom • Két irányban mozgatható hajtószerkezet

__ Megjelent 1911. évi jnn

in

s hó 17-én

. MAGY. KIR. SZABADALMI jBgjg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52451. szám. V/e/1. OSZTÁLY. Két irányban forgatható hajtószerkezet. MAYER EMIL GYÁRTULAJDONOS AFTERSTEGBEN. A bejelentés napja 1910 április hó 10-ike. Elsőbbsége 1909 április hó 14-ike. Két irányban működtethető hajtószerke- \ zetek lényege tudvalevőleg abban áll, hogy valamely mozgatható géprész a hajtómű által oly módon befolyásoltatik, hogy mozgásának iránya és nagysága a két irányban forgatható hajtómű által van meghatározva. E mellett ezen különböző irányokban mozgatható (A) géprész valamely tetszőleges gépi berendezéssel oly módon lehet kapcsolva, hogy ennek működése ezen (A) gépi berendezés által kényszermozgásuan befolyásoltatik. Ily átváltható hajtóművek kiváltképen erőgépek szabályozására használtatnak, függetlenül attól, hogy azok hajtása gőzzel, vízzel vagy más egyéb módon történik. A jelen találmány arra vonatkozik, hogy egy alkalmas, de egyébként tetszésszerinti eszközökkel átvitt erő állandóan egymással kapcsolt (A) géprészekre hat, oly módon, hogy utóbbiak a reájuk gyakorolt erőhatások adott elosztása mellett egyelőre nyugalomban maradnak, mihelyt azonban az erő nagyságára és irányára nézve változik, azonnal megfelelő értelmű mozgásba kerülnek, a mikor is tehát az erők nyomatékában föllépő külünbség az illető szerkezetben mozgást létesít. Ezen mozgásnak valamely irányban való korlátozása nem szabad j hogy megtörténjék anélkül, hogy a berendezés célja kétségessé ne válnék. A mozgás korlátozása pl. egy dugattyúszerűen kiképezett géprésznél állhat elő, mely az erőnek túlsúlyra emelkedésénél az egyik oldalról mozgásba hozatik; a mozgás természetes befejezését a henger végénél nyeri. Ha a hajtómű mozgásának célja már eléretett, az erő rendes helyzetébe visszatér, tehát továbbra is úgy hat, mint annakelőtte, úgy, hogy a hajtómű mozgása igen gyorsan tompíttatik és ismét nyugalom áll elő. Miután a (A) géprészek csekély súlyra készíthetők, a tömeghatás is igen csekély és a zárás ideje rövid, mi mellett az erőnek könnyű kitérítése a szerkezet,' nagyfokú érzékenységét biztosítja. E mellett azonban mindég egy vagy több oly (A) géprészről van szó, mely közvetlenül az illető erő hatása alatt áll és esetleges mozgását, melyet egy bizonyos erőkülönbözet idéz elő, egy további (B) géprészre viszi át. Az erő tetszésszerinti természetű, pl. dynamikai, mechanikai, elektromos vagy mágneses hatású, stb. lehet. Ha az erő hordozója valamely víz-, gőz-, vagy gázsugár, vagy egyéb hasonló, úgy a következő elrendezés mutatkozik célszerűnek. A befolyásolandó (B) géprész, pl. fogas-