52406. lajstromszámú szabadalom • Kavaró berendezés pörkölőkemencékhez

— 2 — 21. és 22. ábra vakarós kavaró fölül- és oldalnézete, a 23. ábra vakarós kavaró keresztmetszete, a 24. és 25. ábra beállítható tartóba behelyezett vakarós kavaró fölül- és oldalnézete, a 26. és 27. ábra a támasztó- és beállítólemez fölül- és oldalnézete, a 28. ábra beállító ék két nézete, a 29. ábra elreteszelő berendezés oldal-és fölülnézete és metszete, a 30. ábra levegővel hűtött tengely függélyes metszete. Kemencéknél, melyeknél a pörkölés befejezésére magas hőmérséklet szükséges, gyakran megtörténik, hogy a tömítések a kavarótengely kapcsolókarmantyúi tömítetlenekké válnak úgy, hogy a kemencét a kapcsolókarmantyúk kötésének megújítása céljából meg kell újítani. A karmantyúkötések meglazulása a kapcsolócsavarok váltakozó fölhevülésének következménye és ezek a csavarok veszik föl végeredményében a kavarásnál föllépő összes igénybevételeket. Ezt a hátrányt a találmány tárgyát képező kavaróberendezésnél azáltal kerüljük el, hogy a kavarótengelyt (1—6. ábra) a hűtő folyadék megfelelő áramlása által túlságos fölhevülés ellen biztosítjuk, a hőnek kitett fölületet pedig oly kicsire méretezzük, amily kicsire csak a szilárdságra való tekintettel méretezhetjük. A kapcsolási helyek meglazulását a karimák különleges alakítása által is meggátoljuk, amenynyiben mindegyik kapcsolókarima egyik végén alkalmazott (35) kiugrása segélyével (2., 3., 4. és 5. ábra) a vele kapcsolt karima egy (36) mélyedésébe fogódzik, ezek a kapcsolási helyek pedig a négy (A, B, C, E) külső bűtővezetékbe esnek, tehát a jelzett vezetékekben folyó hűtőközeggel közvetlenül érintkeznek, miáltal állandóan hűtve vannak. Ezenkívül ezek a kapcsolások a kapcsoló csavarokat is tehermentesítik. Több egymás fölött elrendezett, igen magas hőmérsékletnek kitett tűzhely esetében az egyes tűzhelyek hőokozta kiterjedése is különböző, annak megfelelően, mily magas hőmérséklet hatásának vannak kitéve. Ez is szükségessé teszi azt, hogy az összes kavaró tengelyek és karok beállíthatók legyenek. Ama hátrányok elkerülése céljából, melyek a falak egyenlőtlen kiterjedésének és a tűzhelyfenekek ezáltal okozott emelkedésének és sülyedésének következménye, különböző hosszúságú külön (48) kavarócsapok vagy lapátok vannak alkalmazva (13. ábra), melyek a (49, 50) tartókban (4. és 5. ábra) könnyen kiválthatóan vannak elrendezve úgy, bogy a tűzhelyfenék változó magasságát figyelembe vehessük. Hogy a kavarótengelyeknek a hőnek kitett fölülete lehető nagy szilárdság mellett lehető csekély legyen és hogy egyidejűleg a hűtő-, illetve tisztítótőzeg keringése is lehető tökéletes legyen, a tengelyekben (A, B, C, E) csatornák vannak kiképezve (1., 2., 3., 4. és 5. ábra), melyek falai a tengellyel egy darabot alkotnak úgy, hogy a tengelyt magát is vékonyabbra készíthetjük és a fűtött fölületének kisebbítése miatt kevesebb hűtőfolyadék is elégséges legyen. A kavaró karok keresztmetszete lehetőleg nagy és a hűtő folyadékot két-két csatorna segélyével vezetjük azokon át (5. ábra), melyek közül az alsó (45) csatorna keresztmetszete ovális, a fölső (46) csatorna keresztmetszete a tengely felé fokozatosan növekvő kör. A külső vége felé fokozatosan megvékonyodó (44) választófal a fölső (46) csatorna növekvő keresztmetszetének megfelelően fokozatosan vastagodik, míg a tengely és a (B, D, E) csatornák falához nem kapcsolódik, hol az egyik csatornát megszakítja és a hűtőfolyadékot a kavarókarba tereli. A (45, 46) csatornák keresztmetszete aránylag kicsi, hogy hűtővíz alkalmazásánál a víz áramlási sebessége megfelelően növekedjék és így a víz iszapot le ne rakhasson. A hűtőcsatornák úgy víz, mint levegő átvezetésére alkalmasak, az átáramlást a tengely fölső karimájánál alkalmazott (31) csapok szabályozzák. Mikor a karimákat és betétdarabokat