52301. lajstromszámú szabadalom • Vándorrostély lengő rostélyelemekkel

zók az előtte való sorhoz tartozóhoz és ezek ismét az utána következő sor megfelelő ele­meihez képest el vannak tolva. Épp úgy a vezető sinek, melyek célszerűen az utolsó korongsorokon vagy a rostély egyik végén vannak elrendezve, vagy pedig közbensőleg vannak ágyazva, egymáshoz képest eltolt üregekkel vannak ellátva úgjT , hogy az egyes soroknak megfelelő korongok mindig a kö­vetkező sinnek megfelelő üregébe kapcso­lódnak és a forgásnál ugyanazon sornak következő korongját a neki megfelelő ve­zető sinnel kapcsolja össze. A mellékelt rajz a fent általánosságban ismertetett találmánynak több példaképpeni foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábra hosszmetszete egy központo­sán ágyazott közbenső dobokkal és rostély­rudakkal ellátott rostélyrésznek. A 2. ábra egy excentrikusan ágyazott közbenső dobokkal és központosán ágyazott rudakból álló rostélyrészeknek hosszmet­szete. A 3. ábra egy részben központosán, rész­ben excentrikusan ágyazott közbenső do­bokkal és excentrikusan ágyazott rostély­rudakból álló rostélyrösznek hosszmetszete. A 4. ábra 2. ábra szerinti berendezésnek fölülnézete. Az 5. ábra hosszmetszet egy láncokban ágyazott rostélytesten át. A 6. ábra hosszmetszet egy a rostély szélességen belül ágyazott közbenső dobnak. A 7. ábra több rostélyelemet és láncsze­met mutat harántmetszetben, nagyobb lép­tékben. A 8. ábra hosszmetszet egy központosán ágyazott közbenső dobokkal ellátott rézsútos vándorrostélyon át. A 9. ábra egy független harántrészekből összerakott rostélyrúdnak harántmetszete. A 10. ábra egy nem körharántmetszetű dob a rostélytest lengő mozgásának létesí­tésére. A 11. és 12. ábrák egy további fogana­tosítási alakot tüntetnek föl elől- és oldal­nézetben. A 13. ábra a rostélyrudak között elren­dezett rhombikus dobokkal ellátott rostély egy részét tünteti föl. A 14., 15. és 16. ábrák rostélynak egy további foganatosítási alakját tünteti föl oldal-, 111. fölül- és végnézetben, mely ros­tély csúszópályájukon vezetett rostélyrudak­ból áll. A vándorrostély szállító láncokból áll, melyeknek a szemeiben a (b) rostélyrudak (c) csatok körül lengenek és a (d) köz­benső dobok, melyek a rudakat kilengetik, helytállóan vannak az (e) tengelyeken ágyazva, még pedig úgy, hogy két-két ros­télyrúd között egy közbenső dob van el­rendezve. A kör- vagy nem körharántmetszetű do­bok (10. ábra) egy vagy több, egyenként és a (c) tengelyre egymáshoz képest eltolva rátolt részekből vagy külön korongokból állhatnak, mely utóbbi esetben a (c) tenr gelyre rátolt korongalakú (b) rostélytestek közbenső dobok megfelelő korongjaival szem­ben feküsznek és a megfelelő rostélytest­korongok maguk független billenő mozgá­sokat végezhetnek (9. ábra). A rostélyrudak oldalfölületei a közbenső dobokhoz illően vannak kiképezve és utóbbiak a rostélytes­tekből kinyúlhatnak. A lengések a közbenső hengerek forgó mozgása által létesíttetnek, mely célra az (e) dobtengelyek végeire (h) fogaskerekek (2., 5., 6. ábrák) vannak föl­ékelve, melyek helytállóan ágyazott (i, il) fogazott rúdba kapcsolódnak és a láncok elmozgásánál elforognak. A dobok és rostélyrudak központosán vagy excentrikusan lehetnek ágyazva, és a csapágyak gyanánt kiképezett (k, k) lánc­szemek (5., 6., 7. ábrák) az egyes rostély­elemek kényelmes kikapcsolása céljából magasítva vannak és leemelhető csapágy­fejekkel vannak ellátva (7. ábra). A központosán ágyazott közbenső dobok­kal és rostélyrudakból álló rostélynak az I. nyíl irányában való vándorlásánál (1. ábra) a (d) közbenső dobok a (h) fogaske­rekeknek a hajtórudakba való kapcsolódása folytán a II. nyíl irányában elforognak. A rostélyrudak, melyek oldalfölületeikkel a

Next

/
Oldalképek
Tartalom