52278. lajstromszámú szabadalom • Redukáló hajtás

ken a (15) szakaszok (17) csavarok által vannak megerősítve. A leírt módon kiképezett fogaskerék (18, 18) tartótárcsák által tartatik a (9) tenge­lyen, mely tárcsák célszerűen a (16, 16) szakaszokkal egy darabban készülnek. Mind­egyik (18) tárcsa megmunkált (19) fölület­tel bír úgy, hogy gyúrűalakú homorú fü­lűiét képeztetik, mellyel a gyűrűalakú dom­ború (20) fölület a fogaskerék és (9) ten­gelye között golyós kapcsolatot képez, a (20) fölület a (9) tengelynek kiszélesített központos (21) részén van alkalmazva. A (12) diafragiia a fogaskerék és tengelye között hajtóközeg gyanánt szolgál és némi tekintetben a fogaskeréknek a tengelyen való tartását támogatja. Mindegyik (18) tárcsa (22) tokrésszel bír, mely a (9) tengelyt körülveszi és (23) ágyazó­fölülettel van ellátva. Az utóbbihoz a (24) tartó rósz fekszik, melyet a (25) oszlop hord. A (25) oszlop külső vége csúcsos és a (26) állítócsavar végében kiképezett ágyban fekszik. A (26) állítócsavar a szerkezet (27) főke­retében lévő furaton van átcsavarva és a beállított helyzetben a (28) rögzítő csavar­anyával fogvatartatik. Mindegyik (25) oszlop­nak hossztengelye a fogaskerekek tenge­lyeivel egyazon síkban fekszik és a fogas­kerekek tengelyeire merőleges. A (9) ten­tely (10) csapágyait a szerkezet főkerete tartja és az (1) fogaskerekek (3, 4, 5) csap­ágyai célszerűen három csapágytokban fek­szenek, melyek (30) csavarok (2. ábra) által a (29) ágyhoz vannak erősítve. Mindegyik csapágytok födéllel bír, mely (31) csavarok által a csapágytokhoz van erősítve. A föltüntetett szerkezetnél a fogaskere­kek spirális fogakkal vannak ellátva, azon­ban természetes, hogy egyenes fogak is al­kalmazhatók, azonban némileg kisebb ha­tásfokkal. A föltüntetett spirálisfogak alkalmazása mellett a fogaskerekek működése közben az (1) fogaskerekek helyzetét a spirális fogak hajlása szabja meg, azaz a csapágyakban hosszirányú mozgásra képes (1) fogaskerekek a fogak által a kellő helyzetbe mozgattat­nak és tartatnak. A (8) motortengely és az (1) fogaskerekek közötti hajlékony kapcso­lat, mely a (6) tengelyből és a (7) hajlékony kapcsolásból áll, oly módon készítendő, hogy csak forgatónyomatékot fejthessen ki az (1) fogaskerekekre és tengelyirányú erőt ne fejtsen ki az utóbbiakra, ha a szerkezet tökéletesen összeszereltetett.' Nagy fogaskerekek alkalmazásánál, mint a milyenek az aránylag gyorsjárású tur­bina és a lassú járású propellertengely közötti sebesség csökkentésére szüksége­sek, gyakorlatilag lehetetlen a fogakat oly pontosan vágni és a szerkezetet oly pontosan összeállítani, hogy mereven sze­relt fogaskerekek használatánál a nyomás­nak a terhelés alatt lévő fogakra való szét­osztása egyenletes legyen. Ha a fognyomás nincs egyenletesen szétosztva, akkor a fo­gaskerekek nemcsak túlságos kopásnak van­nak kitéve, hanem darabokra is törhetnek. A hajlékony (12) diafragmának és a golyós csuklónak a (13) fogaskerekek ágya­zására oly módon való hasznosításánál, hogy a fogaskerekek tartótengelyükhöz képest szabadon mozoghatnak, oly redukálóhajtás létesül, melynél a fognyomás önműködően szabályozódik és egyenletesen szétosztatik. Látható,) hogy az esetben, ha a (13) és (1) fogaskerekek nem fekszenek pontosan egy vonalban, akkor a hajlékony diafragma és a golyós csúkló lehetővé teszi, hogy a (13) fogaskerekek az (1) fogaskerekekkel ponto tosan egy vonalban álljanak be. A golyós­csukló tehát lehetővé teszi, hogy a (13) fogaskerekek tartótengelyüktől függetlenül szabadon mozoghassanak, azon célból, hogy a (13) vagy az (1) fogaskerekek fogaiban föllépő szabálytalanságok kiegyenlíttesenek úgy, hogy a fognyomás önműködően szabá­lyozódik. A rajzon a hajtó és a hajtott tag fogas­kerekei szétválasztvi vannak föltüntetve, azonban természetes, hogy a fogaskerekek a szükséghez képest egymás közvetlen kö­zelében is elreqdezhetők, azonban a hajlé­kony diafragma részére és ennek szerelé­sére helyet kell szabadon hagyniok. A diaf­ragma esetleg a hajtótagban jobban haSz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom