52256. lajstromszámú szabadalom • Készítmény acélosítási célokra

Megjelent löl 1. évi május hó 31-én. MAGY. gg* KIR. SZABADALMI IBSffl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52256. szám. XII/O. OSZTÁLY Készítmény acélosítási célokra. RODMAN HUGH VEGYÉSZMÉRNÖK PITTSBURGBAN. A bejelentés napja 1910 január hó 11-ike. Jelen találmány cementálásra vagy acéloaitásra, különösen oly készítményre vonatkozik, mely száraz pakolás által való cementálásra alkalmas. E célra különféle anyagok és készítmények használtattak, melyek közül a legszokásosabb a szemcsés állapotú csont vagy bőr vagy faszén. Ezek az anyagok önmagukban vagy különböző arányú keverékekben használtatnak. Bár ezek a keverékek vagy anyagok önmagukban értékes acélosító vagy cementáló tulajdonságokkal bírnak, azokhoz alkalomadtán mégis oly anyagokat adtak hozzá, melyek nem bírnak szükségszerűen cementáló tulajdonságokkal, mint például salétromsavas káli, kálciumoxyd vagy báriumkarbonát, mely pótlék vagy pótlékok hatása abban áll, hogy a szóntartalmú anyagok hatását elősegíti vagy azokat energálja. A föntemlített különböző széntartalmú anyagok aránylag költségesek és kísérleteket tettek e széntartalmú anyagoknak olcsóbb szénhordozó anyagokkal, mint kőszénnel és kokszszal való helyettesítésére, azonban tudtommal e kísérleteknek egyike sem eredményezett hatásos és olcsó karbonizáló anyagot, amit az a tény is igazol, hogy a száraz pakolás által való acélosításra ezidőszerint is csaknem kizárólag csontot és faszenet, vagy ezek keverékét használják. Azon kísérletek példája gyanánt, melyek csekély eredményt mutattak, vagy egyáltalán nem vezettek eredményre, a következőt említem föl: Antracit-szénnek megközelítően 40% báriumkarbonáttal való keveréke. Ez az anyag csak mérsékelten hat karbonizáló anyag gyanánt és a báriumkarbonát alkalmazása folytán költséges. Megkísérelték koksz és kriolit keverékét is használni, melyhez tetszésszerint mész vagy kalcinált szóda vagy mindkettő adható hozzá. Ha a kriolit nem alkalmaztatnék és a mész és kalcinált szóda kellő arányban használtatnék, akkor a keverék úgy olcsó mint hatásos is lenne, azonban a kriolit tényleges hozzáadása a keveréknek nem csak cementáló sajátságát csökkenti hatásosan, hanem a beágyazott fém fölületét is megtámadja és megrongálja, még pedig oly mértékben, hogy az anyag használata nem gyakorlatias. Megkísérelték továbbá szénnek ammoniáksóval, célszerűen ammoniumkloriddal való keverékét használni. A könnyen beomló és illanó ammoniumsónak hozzáadása a szénre csak csekély hatással bír, vagy