52249. lajstromszámú szabadalom • Munkaeljárás és berendezés nyomóléggel működtetett kapcsolt gépek számára
— 2 idéz elő, rendesen azt okozza, hogy a közbehelyezett hevítő érintkezési fölületein dér képződik és minthogy ez a dér szigetelőeszköz gyanánt hat, ennekfolytán az ,a nyomólevegőnek gyors újbóli fölhevítését megakadályozza, miután a nyomólevegő a magasnyomású hengerben expandált. Az eddigelé ezeknél a gépekkel kapcsolatban használt közbenső léghevítőknél a dér a közbenső hevítőnek csöveire is lerakódik és ezeket eltömi, miáltal a csöveken átvezetett légmennyiség csökken és a légkör hevítőhatása korlátoztatik. Minthogy a nyomólevegő a közbenső hevítőben igen alaesony hőmérséklettel bírt, — a nyomólevegő rendszerint oly hőmérséklettel lép be a közbenső hevítőbe, mely 40° C.-kal vagy még többel alacsonyabb a légköri hőmérsékletnél, — ennélfogva a közbenső hevítő csöveit födő dérréteg vastagsága fokozatosan nagyobbodott úgy, hogy a csöveket csaknem elzárta. Jelen találmány ezt a hátrányt kiküszöböli és a gépnek eredményes munkateljesítményét biztosítja, még akkor is, ha a környező hőmérséklet igen alaesony, sőt — 18° C. alatt fekszik. A találmány foganatosítására berendezett készülék, mely a csatolt rajzokon mozdonyra alkalmazva van föltüntetve, az (1) főtartánnyal bír, melyet az alkalmas alsó (2) keret vagy mozdony váz tart; az utóbbi a' (3) és (4) hajtókerékre van szerelve. Az 1. ábrán rajzolt magas nyomású oldalon a magas nyomású (5) gép van elrendezve, mely a (3) kerekekkel alkalmaő kapcsolatban áll, míg a másik oldalon (2. ábra) a (4) kerekekkel megfelelőén összekötött alacsony nyomású (6) gép van elrendezve. A (3) és (4) hajtókerekek (7) tem gelyeken ülnek. A (8) segédtiartányt az (1) lőtartány tartja. A levegő a főtartányból az alkalmas (9) redukálószelepen át a segédtartányba vezettetik; miáltal a levegőt á magas nyomású (11) henger (10) tolattyúszekrényébe való bevezetésre alkalmas nyomásra hoxzak. A magas nyomású hengerhez vezető (12) esőbe a> ^13) indító- .vagy fojtészelep van feekappsolva^malj^ a (14) rúd által a (15) fojtóemeltyűvel van összekötve. A magas nyomású (11) henger kipuffogásától a (16) cső a közbekapcsolt (17) hevítőhöz halad, melytől a (18) cső az alacsony nyomású (20) henger (19) tolattyúszekrényéhez vezet; az alacsony nyomású hengerből a levegő a szabadba puffog. Célszerű a (18) csőben a (21) elzárószelepet elrendezni, mely a levegőt a közbenső hevítőbe zárva tartja, ha a fojtószelepet elzárjuk. Ezt az elzárószelepet a (12) csőben föllépő, a (22) cső által átvitt nyomásingadozások működtetik. A 2., 4. és 5. ábra a közbenső hevítőnek célszerű foganatosítását mutalja. A közbenső hevítő a főtartány oldalán vízszintes helyzetben van megerősítve és gyakorlatilag véve a főtartánynak egész hoszszára kiterjed. A közbenső hevítő kis átmérővel ós aránylag nagy hosszal bír, valamint nagyszámú szűk csővel van fölszerelve, melyeken aránylag erős és heves légáramot vezetünk át, hogy a nyomólevegőt újból fölhevítsük. Gyakorlati kísérleteknél azt találtuk, hogy például a 127 és 254 mm. furatu, valamint 254 mm. lökethosszúságú géphengereknél a közbenső hevítő legjobb alakját akkor kapjuk, ha annak (23) köpenyét 2200 mm. hosszúra és körülbelül 200 mm. belső átmérőjűre vesszük. A közbenső hevítő köpenyén több (24) cső hatol át, melyek végei a (23) köpeny (25, 26) végfalaiban vannak megerősítve. A (24) csövek kis átmérővel bírnak és például harminc cső alkalmazható, melyek belső átmérője 25 mm. Célszerű a közbenső hevítő (23) köpenyében a (24) csövek között több (27) elterelőlemezt elrendezni, hogy a hevítendő nyomólevegő a hevítőcsövek körül ide- ós oda mozogjon. Hogy a légköri levegőnek huzamát vagy áramát a (24) hevítő csöveken átvezessük különböző eszközöket alkalmazhatunk; így pld. a>2. ábrán rajzolt berendezési használhatjuk,' melynél nyomás átóttiáttó-lévegő iílítja ek> H l közbenső hevítáö át * a -léghazaiábt. Ezen eset részére akozbesső hevítő kibocsátó végén a (28) fúviófelelreűöfeiave, melybe a $9) aégiw^ito é^fráifi bevézétte.
