52249. lajstromszámú szabadalom • Munkaeljárás és berendezés nyomóléggel működtetett kapcsolt gépek számára

4 3 — Az utóbbi a készüléknek oly részével van összekötve, amelyből nyomólevegő vehető. A léghuzam előállítására való levegőt a (18) csőből célszerűen a (21) elzárószelep és az alacsony nyomású henger (19) tolattyúszekrénye között vesszük, mert ezáltal az elzárószelep nemcsak a nyomólevegőnek a közbenső hevítőből való kilépését akadályozza meg, hanem a főfojtószelep zárásánál a levegőt is elzárja a (29) légsugárfúvótól úgy, hogy ebből csak a gép járása közben léphet ki levegő. E célra a (30) cső szolgál, mely a (18) csőből ágazik el és melybea (31) szelep van bekapcsolva, mely a légsugárcsőből kilépő légmennyiséget szabályozza. Hogy erősebb léghuzamot kapjunk, (32)-nél gyűrűalakú légsugarat vezetünk be, mint ezt a rajz mutatja, mely légsugarat például több sugárnyíláson gyűrűcső segélyével állítjuk elő. A léghuzamnak közbenső hevitőben való előállítására az alacsony nyomású hengerből kipuffogó levegőt is fölhasználhatjuk, mint ezt a 2. ábra mutatja. Ezt a levegőt egyedül, vagy a (30) csövön át belépő nyomólevegővel együttesen használhatjuk. Ebben az esetben a (33) kipuffogócső az alacsony nyomású (20) hengertől a közbenső hevítő (28) fúvókájához vezet és a nyomólevegőt tápláló (30) csővel közlekedhetik. Ez a berendezés lehetővé teszi, hogy úgy az alacsony nyomású hengerből kipuffogó levegőt, valamint nyomólevegőt is használhassunk, miáltal a hevítőcsövek tisztítására kellően erős léghuzam élőállítását biztosítjuk. A 6. ábra szerint a közbenső hevitőben a léghuzamot egy független ventilátor által is előállíthatjuk. Ez esetben a (37) közbénső hevítő bevezető végén lévő csőalakú (36) toldatban a (35) ventilátor van elrendezve, mely a föltüntetett kivitel szerint az alkalmas (38) légmótor vagy — turbina által nyomólevegő segélyével hajtatik; az utóbbit a gép valamely alkalmas részéből veszszük. A leírt készülékkel való dolgozásnál a nyömólevegő aránylag magas nyomás mellett, rendszerint körülbelül 56 atm. nyomással van az (1) főtartányban tárózva és a (8) segédtartányban az üzemhez szükséges, körülbelül 18 atm. nyomáson tartatik. A (13) fojtószelep működtetésénél a levegő a magasnyomású gép (11) hengerébe áramlik és ebben munkát végez, mire a levegő a hengerből alacsony, a legjobb esetben 3'5 atm. nyomásnál alacsonyabb nyomással lép ki. A levegőnek a magasnyomású hengerben való hirtelen és gyors expanziója a levegőnek erős hőmérsékletcsökkonését okozza, miáltal a levegő térfogata csökkeu. Ha például a levegő 16° C mellett lép be a magas nyomású hengerbe, akkor ezt oly hőmérséklettel hagyja el, mely jóval a légköri hőmérséklet alatt fekszik, minthogy a hőmérsékletveszteség rendesen körülbelül 60° C-t tesz ki. Ennek következtében a levegő körülbelül 44° C hőmérsékletet vesz föl. Ha már most a levegő ezzel a hőmérséklettel vezettetnék be az alacsonynyomású hengerbe, akkor a hengernek kisebbnek, vagy a nyomásnak alacsonyabbnak kellene lennie és az alacsony nyomású hengerben teljesített munka minden esetben igen csökkentetnék, minthogy a henger nagysága, vagy a levegő nyomása körülbelül Vs-ra alászáll. A levegőnek a közbenső hevítőn való áthaladásánál a hőmérsékletet, mint említettük, újból helyreállítjuk és minthogy a melegítés alkalmával, egyazon térfogat mellett a nyomás nagyobbodik, ennek folytán az alacsony nyomású hengerben egyazon munkát kaphatjuk, mint amelyet akkor kapnánk, ha hőmérsékletcsökkenés nem állt volna elő. A magas nyomású gépből kilépő levegő és a légkör hőmérséklete közötti különbség oly nagy, hogy a légkörben tartalmazott nedvesség azonnal kondenzálódik, ami a közbenső hevítőnek érintkezési fölületein, azaz á (24) csövekben dérlerakódást képez. Ez á dérlérakódás, mint említettük, hőszigetelő gyanánt hat, a közbenső hevitőn áthaladó légköri levegőnek teljes hevítő hatását megakadályozza és fokozatosan oly vastag ré-. teget képez, hogy az esetben, ha el nem távolíttatik, a hevítő csöveit elfödi és részben eltömi úgy, hogy a hevítőn átvezetett