52191. lajstromszámú szabadalom • Kévekötő aratógép
való megforgatása által a (27) tengely tehát emelhető és sülyeszthető. A belső gépszekrény (16) fenéklapja a körkaszának a (25) tengelyre ékelt (21) agyán fekszik föl, a (25) tengely pedig fölső végén fölékelt (34) csavarkerekével a (27) tengely fölső végébe illesztett (29) persely karimájára támaszkodik úgy, hogy az egész belső gépszekrény az üreges (27) tengelyen függ. Ennek emelésével és sülyesztésével tehát az egész belső gépszekrény is, a rajta lévő szerkezetekkel együtt megemelkedik, illetőle? sülyed. j A függőleges (25) tengely mozgását a gép hurántirányában a gépszekrény fölött elhúzódó és a belső gépszekrény (14, 15) oldalfalainak fölső részéhez erősített (35) csapágyakban ágyazott vízszintes (36) tengely- I tői nyeri és pedig az ennek közepe táján fölékelt (37) végtelen csavar az utóbbival kapcsolódó a függőleges (25) tengely fölső részére ékeli (34) csavarkerék közvetítésével. A vízszintes tengelynek a gépkocsi felé eső végén a (38) lánckerék van fölékelve, mely mozgását a (39) lánc közvetítésével a (40) lánckeréktől nyeri. Az utóbbira a mozgást a gépkocsinak a gépszekrény felé eső elülső kereke viszi át és pedig az ábrázolt kiviteli alaknál, amint a 4. és 5. ábrában külön is föl van tüntetve, oly módon, hogy úgy a (40) lánckerék, mint a (2) járókerék is az (1) tengelynek a külső gépszekrény (9) falához erősített végén lazán ülnek és a (40) lánckerék agyának hüvelyszerű (41) toldata a (2) járókerék j (42) agyára van reátolva és pedig úgy, i hogy az előbbinek belső alkotómenti (43) I éklécei az utóbbinak megfelelő hornyaiba j illeszkednek. A gép előrehaladása közben tehát a (2) járókerék mozgása a (40) lánckerékre, innen a (39) lánc és (38) lánckerék közvetítésével a vízszintes (36) tengelyre és végül a (37) végtelen csavar és (34) csavarkerék útján a körkasza függőleges (25) tengelyére vivődik át. Lánckerékáttétel helyett bár gazdasági gépről lévén szó, ez a legcélszerűbb, más közvetet áttételt pl. szíjáttételt is alkalmazhatunk. A vágókészülék által lemetszett kalászokat kévébe kell gyűjteni. E célra a két, (44, 45) kévebefogó henger szolgál, melyek a (27) tengelyen lazán forgatható és a kévebefogó hengerek közös agyául szolgáló, két (46) gyűrűhöz vannak szilárdan hozzáerősítve úgy, hogy a két henger együttesen a (27) tengely körül szabadon forgatható. A 7. ábra egy ilyen kévebefogóhengert nagyobb léptékű vízszintes keresztmetszetben, a 6. ábra pedig a 7. ábra C—D vonala szerinti hosszmetszetben tünteti föl. Mint ezen ábrákból látható a (44, 45) kévebefogóhengerek az egymással koncentrikus belső (47) és külső (48) bádogköpenyekből állanak, amelyek közötti gyűrűs (68) teret alulról a (49) fenéklap zárja el, míg fölülről a gyűrűstér, vagy mint az ábrázolt kiviteli alaknál, egészen nyitott, vagy levehető födéllel van ellátva. A kévebefogóhengerek gyűrűtere a henger kerületének csak mintegy 2 /s -részében van kiképezve úgy, hogy a hengerek kerületüknek mintegy ^-részében teljes hosszuk mentén nyitva vannak. A gyűrűsteret alkotó külső és belső hengerköpenyek e nyílás felé alkotó mentében egymással teljesen összezárkóznak úgy, hogy a hengerköpenyek között tér oldalról és alulról teljesen zárt, csupán fölül nyitott. A hengereknek a belső (47) köpeny által körülzárt belső tere ellenben, mely a kévébe kötendő kalászok befogadására szolgál, alul és fölül valamint yg -részben oldalról is nyitott. A kévebefogó hengereknek a (27) tengelyen elfoglalt rendes helyzete az, midőn a hengerpár középvonala a gép középvonalával esik össze és az egyik henger nyílásával előre, a másik hátrafelé van fordítva. A (19) villafogak és föléjük erősített (20) terelőlemezek a gép középvonala felé összefutó görbék szerint meg vannak hajlítva úgy, hogy a gép előrehaladása közben a kalászokat az elülső (44) kévebefogó henger előrenéző szájnyílása felé terelik. A kalászok terelését a kétoldalt alkalmazott (50) markolókarok segítik elő, amelyek az ábrázolt kiviteli alaknál mindegyik oldalon négy, a gép közepe felé homorúra
