52191. lajstromszámú szabadalom • Kévekötő aratógép
4 -meggörbített, egymásfölötti vízszintes síkokban mozgatott rúdvasból állanak. Az egy-egy oldalon lévő négy markolókar egyegy a belső gépszekrény megfelelő oldalfalához erősített (51) csapágyakban forgathatóan ágyazott (52) tengelyre van fölerősítve. Az (52) tengelyek alkalmas áttételek segélyével lengő mozgásban tartatnak, oly módon, hogy az (50) markolókarok a gép közepétől kifelé és azután kívülről befelé bizonyos szögnek megfelelő kilengést végeznek és ez utóbbi mozgásuk közben a (19) villafogak, illetőleg (20) lemezek közt vezetett kalászokat a (44) kévebefogó henger szájnyílása felé hajtják. Az (52) tengelyek mozgatása az ábrázolt kiviteli alaknál az e tengelyekre fölékelt egy-egy (53) kar segélyével történik, amelyekre a mozgást egy-egy helytálló (54) csap körül egy-egy a gép hosszirányába eső síkban ide-oda lengő (55, 56) szögemeltyűnek (55) karjából egy-egy, mindkét karral csuklósan kapcsolódó (57) rúd viszi át. A szögemeltyűk'másik (56) karjait egy-egy velük csuklósan kapcsolódó (57) tolórúd közvetítésével a vízszintes (36) tengely egy-egy (58) forgattyúvá meggörbített része lengeti föl alá a vízszintes tengely forgása közben. A (36) tengely görbítése helyett természetesen excentereket is alkalmazhatunk. A gépkezelő a markolókarok működését folytonosan figyelemmel kíséri és midőn észreveszi, hogy az elülső (44) kévebefogó hengerbe a kellő mennyiségű kalász beterelődött, a (44, 45) hengerpárt 180°-kal megfordítja úgy, hogy a megtelt (44) henger hátra, az üres (45) henger előre kerül. A hengerpár kényelmes megforgatása céljából mindegyik henger fölül két-két (59) fogantyúval van ellátva. A kévebefogó hengerpár megforgatása előtt végzi a gépkezelő egyszersmind a kéve megkötését is. A kéve megkötésére egy-egy, rugalmas acélszalagból készült (60) kévekötőlemez szolgál, melynek fele a (9) ábrában egy síkba kiterítve van föltüntetve. A kévekötőlemezek bizonyos számú, pl. 10—20 darabból álló csoportja egy-egy (61) lemeztárba van behelyezve, a lemezekkel megtöltött lemeztárat pedig a kévebefogó hengernek belső és külső köpenye közötti gyűrűs térbe vannak sorjá-' ban fölülről beraktározva. Egy-egy (61) lemeztár .vékony, rugalmas, célszerűen acélbádogból készült, belső oldala felé nyitott, U-keresztmetszetű gyűrű, melynek méretei alig valamivel kisebbek a kévebefogó henger gyűrűs terének belső méreteinél. A lemeztárak épen úgy, mint a kévebefogó henger gyűrűs terei nem teljes gyűrűk, hanem mintegy az egész gyűrű kétharmad részét kitevő gyűrűrészek. A (60) kévekötő lemezek mindegyike három részből áll, a két oldalsó szélesebb és köralakúra meghajlított acéllemezből és az ezek közé iktatott középső, keskenyebb, rugalmas anyagból, pl. gumiból való (62) szalagrészből. A kévekötő lemezek bizonyos számú csomója koncentrikusan egymás mellé sorakoztatva van a (61) lemeztárba behelyezve. A behelyezett lemezcsomót a lemeztár külső határoló falának belső oldalához erősített (63) rúgók állandóan a lemeztár nyitott belső oldala felé szorítják, aminek az a célja, hogy a legbelső kötőlemez a kévekötés megtörténte után a lemeztárból kiszoríttassék és helyébe az utána következő kötőlemez lépjen. A legbelső kötőlemez kiesésének azonban csak a kévekötés szabályos megtörténte után szabad megtörténnie, azért addig a kötőlemezek kiesését meg kell akadályozni. E célból a (61) lemeztárak mindkét végén, amint azt a 12. ábra föltünteti, a tárnak úgy fölső, mint alsó lapja is a tárt alkotó gyűrű belső nyitott oldala felé eső szélén egy-egy e belső, nyitott oldalt részben elzáró (64) nyúlvánnyal van ellátva. E nyúlványok mérete akként van megszabva, hogy a kötőlemezek keskenyebb része átfér közöttük, szélesebb része ellenben nem fér át. A kéve megkötését a (65) kévekötőkarok végzik, melyek a kévebefogó hengerekkel koncentrikus rúdvaspálcákból állnak. A kévekötőkarok a kévebefogó hengerek külső köpenyfalán megerősített, ugyancsak azokkal koncentrikusan meggörbített (66) hüvelyekben vezetődnek, amelyek abban a ma-