52163. lajstromszámú szabadalom • Belső elégetésű erőgép

forgattyúkarral áll összeköttetésben, amely a (41) tengelyre van erősítve. Ennek foly­tán, ha az (50) emelőt elforgatjuk, az (57) forgattyúkar is elmozdul. A 13. és 14. ábrán látható kivitel azon esetre vonatkozik, midőn az áramkörök visszatérő vezetéke földelve van. A főve­zetékek ugyanazok, mint a 12. ábránál vol­tak, azonban a (26) és (27) gyújtókészülé­kek az (81) kapcsoló és a (G) áramfejlesztő között feküsznek. A (C) szabályozó itt rész­letesebben van föltüntetve. A (C) szabályozó ez esetben is két sor kontaktussal bír, amelyek közül az egyik a gépek előre haladása, a másik pedig meg­fordítása vagy hátramenete alkalmával léte­síti a gyújtást. Mint már fentebb is említve volt, a szabályozó az (sl) átkapcsolóval együtt egy (53) tokba van zárva és az át­kapcsolót az (54) tengely, (55) és (57) for­gattyúkar, továbbá az (56) csatlórúd mű­ködteti. A szabályozónak itt föltüntetett kiviteli alakjánál, ahol a kontaktusgyűrűk a (j) kar tengelyével és egymással koncen­trikusan feküsznek, egy belső (60) teljes gyűrű és egy külső (61) teljes gyűrű, ezek között pedig két (62) és (63) szegmens­gyűrű van elrendezve. A (j) kar szigetelő anyagból áll és két U-alakú (d) és (dl) kontaktushidat hord, amelyek közül az egyik •a belső (60) teljes gyűrűt a belső (62) szeg­mensgyűrűvel, a másik -pedig a külső (61) teljes gyűrűt a külső (63) szegmensgyűrű-Tel köti össze elektromosan. Mindegyik (s) kapcsoló kar a (c5) drótokból elágazó (cf) -és (cb) drótok útján a (62) és (63) gyűrűk­nek egy-egy szegmensével van összekötve, ahol a (cf) drótok előre haladásnál, a (cb) •drótok pedig hátramenetnél szerepelnek. A <j) kar a gép normális járása, vagyis előre haladása alkalmával az egyik irányban mozog, átfordítás után pedig, vagyis a gép hátramenete alkalmával a másik irányban. Megjegyzendő továbbá, hogy a (cf) drót­ágak a (62) gyűrű, a (cb) drótr'.gak pedig -a (63) gyűrű szegmenseivel vannak össze­kötve és mindegyik (cf) ág a (62) gyűrűnek azon szegmenséhez csatlakozik, amely köz­vetlenül a megfelelő (cb) ághoz kapcsolt (63) gyűrűszegmens előtt fekszik. Ezen megjegyzésekből a szabályozó működése könnyen megérthető. Mivel a fönti szerkezeten számos változ­tatás eszközölhető és a találmány tárgya számos, egymástól látszólag jelentékenyen eltérő alakokban foganatosítható, a fönti leírásban és a mellékelt rajzokban foglalt adatok csak magyarázatként tekintendők és nem korlátozó értelemben veendők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Belső elégetésű erőgép, azáltal jelle­mezve, hogy a kétoldalt zárt henger egyik vége egyrészt a szabadba torkol, másrészt a karburátorral áll összekötte­tésben, másik vége pedig szintén ezen karburátorhoz van kapcsolva úgy, hogy ebből minden egyes löket előtt robbanó keverékkel tápláltatik, amely a henger egyik felében elégettetik s ugyanekkor ennek másik felében levegő sűríttetik és szoríttatik be a karburátorba. 2. Az 1. igénypontban védett gépnek egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a légsűrítő térbe egy befelé nyúló, kor­mányzott (8) légbebocsátó szelep, to­vábbá egy kifelé nyíló, nem kormányo­zott (11) rugós szelep torkol, mely utóbbin keresztül a dugattyú által kom­primált levegő a beállítható szabályozó és fojtó szelepekkel ellátott (10) csőbe és innen a karburátorba áramlik, amely egy (13) csővezeték útján a henger el­égető kamrájával áll összeköttetésben. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett gépnek egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a henger (20) elégető terébe egy a nyomás alatt álló robbanó keverék bebocsátására szolgáló, kormányozott (19) szelep és egy másik, ugyancsak kormányzott (22) szelep nyílik, mely utóbbin keresztül az égéstermékek a hengerből kifuvatnak. 4. A 3. igénypontban védett gépnek égy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a henger (20) elégető kamrája előtt egy (15) segéd elégető kamra van elren­dezve, melybe a robbanó keverék a (13) csővezetékből egy nem kormányzott (14)

Next

/
Oldalképek
Tartalom