52136. lajstromszámú szabadalom • Erőátviteli szerkezet

kell arra, hogy a keresztmetszet alakja ne csupán az üzem alkalmával föllépő görbületeknek és az átviendő erő nagyságának megfelelően választassák. Tekintetbe kell még vennünk, hogy a lapos fémszalag, ha az, amint ez másként alig képzelhető, hengerlés útján állíttatik elő, különböző gyártási hibákkal bír, melyek a szalag feszítése alkalmával jelentkeznek és a szalag szakadását idézhetik elő, habár különben a keresztmetszet helyesen van méretezve. A lapos fémszalag ugyanis a hengereket a hengerlés alkalmával a hengereknek nem tökéletes párhuzamos állása folytán, nem •egészen egyenesen, vagyis nem pontosan merőlegesen a hengerek tengelyére hagyja cl, hanem a hengerműből kilépve kissé meggörbül úgy, hogy a lapos szalag egyik széle kissé rövidebb mint a másik. Ha ily" szalagot fektetünk tárcsák körül, úgy a szalagnak csupán csak egyik a mindenkor rövidebb (f) széle fekszik a tárcsára (4. ábra) míg ellenben a másik (g) széle a tárcsától eláll. Ha ezután a szalagot megfeszítjük, úgy a másik szél is a tárcsára fekszik ugyan, azonban a szalag belsejében egyenetlen húzó igénybevételek lépnek föl és pedig a legnagyobb húzóigénybevételek a rövidebbik szél oldalán vannak. Minél szélesebb a szalag, tehát minél nagyobb az átviendő erő, annál nagyobb lesz a szalag két széle közötti hosszkülönbség, mely a hengerlési pontatlanságból ered. Ha ezen szabálytalan igénybevételt a szakadás elkerülése szempontjából úgy vennők tekintetbe, hogy a keresztmetszetegységre eső igénybevételt csökkenteni akarnók, akkor a szalagot szélesebbre kellene szabni. A szalag szélességének növelése azonban ismét csak fokozná a szalag szélei közötti hosszkülönbséget és az ebből eredő igénybevételi egyenetlenségeket. Ezen az úton tehát célt nem érhetünk. A jelen találmány szerint ezen hátrányt azáltal kerüljük el egyszerű módon, hogy a lapos szalagot több keskeny csíkra osztjuk, amint ez a 3. ábrában van föltüntetve. Mivel egy többszörösen keskenyebb szalag a hengerlésből eredő hibát sokkal kisebb' mértékben bírja, a hiba következtében csak igen csekély igénybevételi többletre kell számítanunk. Azonban a hibát most tökéletesen is elkerülhetjük, mivel a keskeny csíkokra osztott szalag egyes csíkjait már nem kell hengerlés segélyével előállítani, hanem ezen csíkokat húzás útján állíthatjuk elő, vagy hozhatjuk a végleges profilba. A fémszalagnak keskeny csíkokra való fölosztása még a következő előnnyel is jár : Az erőátviteli-szerkezetnek transzmiszszióknál vagy más oly berendezéseknél való alkalmazásakor, amidőn a szalag két tárcsa közötti összeköttetést képez, a szalagot végnélkül kell zárni, amihez, amint ez később részletesebben van leírva, megfelelő kapcsolásokat alkalmazunk. Ily kapcsolás azonban jelentékenyebb szélességű szalagoknál nagyobb tömegénél fogva a tárcsára való fölfutása alkalmával jelentékeny és kellemetlen ütőzajt és lökéseket idéz elő. A szalagnak részekre való osztása által a kapcsoló-szerkezetet is föloszthatjuk és az egyes csíkok kapcsoló szerkezeteit egymáshoz képest eltolhatjuk úgy, hogy egyszerre csak egyetlen, kis méretű kapcsolószerkezet jut a tárcsára. A szalagnak csíkokra való osztása következtében még azon előnyt is elérjük, hogy erősebben domborodó tárcsákat alkalmazhatunk, mivel az egyes domborodások magassága csekélyebb lesz, mint széles szalagoknál. Végül még az üzembiztonságot is fokozza a csíkokra való osztás, mivel esetleges rossz feszítés alkalmával csakis egyetlen csík szakad anélkül, hogy ezáltal az üzem raegzavartatnék. Nyilt szalagos üzemeknél pl. fölvonóknál a szalagnak csíkokra való osztása még azon előnnyel is bír, hogy keskeny fémszalagokat nagyobb hosszban lehet előállítani, mint széles fémszalagokat. A hengerelési hibából eredő hátránynak a fönt említett elrendezés segélyével való csökkentése még tovább vihető azáltal, hogy a szalagok keresztmetszetét megfelelően alakítjuk, vagyis oly módon, hogy a szalagokat széleiken legömbölyítjük vagy