52023. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tej és tejkészítmények szárítására

a — minőségének megfelelő hőmérsékletre van fölhevítve. Használható e célra száraz vagy közönséges nedves szénsav, gazdasági tekintetekből azonban ajánlatos oly gőzből és szénsavból álló keveréket alkalmazni, mely a keverékben tartalmazott gőz lecsapódási pontjánál magasabban fekvő hőmérsékletre van fölhevítve. A gázalakú áramot célszerű oly módon a készüléken átkeringtetni, hogy az egymásután előbb a kívánt kezdeti hőmérsékletre melegíttetik, a kezelendő folyadéksugárral elegyíttetik, a megszárított terméktől elkülöníttetik, azután lecsapódás és kiválasztás céljából a a tejsugárból elvont víz mennyiségének megfelelő vízmennyiség által húttetik, és végül ismét a kezdeti hőmérsékletre hevíttetik. Mennél magasabb hőmérséklet tartható fönn a szárítókamrában, annál jobb a szárítóhatás, a hőmérséklet azonban a kezelendő tej vagy tejkészítmény minősége szerint kell, hogy szabályoztassék. Lefölözött tej szárításánál például a hőmérséklet a szárítókamrában 90° C. lehet és a gázalakú áram később a tejsugárból fölvett folyadék kiválasztása céljából 85° C-ra hűthető le. Az esetben alkalmazandó gázkeverék célszerűen olyan lehet, liogy minden térfogat gőzre egy térfogat szénsav esik. A tej vagy tejföl célszerűen nem szárítható oly magas hőmérséklet mellett, mint a lefölözött tej. Előbbiek szárításánál a hőmérséklet a szárítókamrában célszerűen csak körülbelül 61° C., utóbb a gázok 55° C-ra hűttetnek le. Az ezen esetben alkalmazásra kerülő gázoknál egy térfogat gőzre célszerűen 5—6 térfogat szénsav esik. A mellékelt rajzokon egy ezen eljárás foganatosítására szolgáló készülék van vázlatosan föltüntetve, ahol az 1. ábra a készüléknek részben metszett elölnézete, a 2. ábra annak részben metszett oldalnézete az 1. ábra baloldaláról tekintve, a 3. ábra annak részben oldalnézete, az 1. ábra jobboldaláról tekintve. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló készülék ezen példaképen | kiviteli alakjánál a valamely alkalmas (a) | tartányban foglalt tej vagy egyéb hasonló kezelendő folyadék a (g) fúvóka vagy fúvókákon át fecskendeztetik be a (k) csőalakú toldattal biró (c) szárítókamrába. A (k) toldatban a bevezetett tejsugár az (f) túlhevítőből belépő, gőzből és szénsavból álló árammal keveredik. A tejsugárban tartalmazott víz a gázalakú áram által a szárítókamrában elpárologtatik, és a fönmaradó por egy folytonosan működő (h) szállítószerkezet vagy egyéb hasonló által egy erre alkalmas (i) tartányba vezettetik. A (j) födél a por egy bizonyos mennyiségének összegyűlése után kinyitható anélkül, hogy eközben a levegő vagy a gázalakú keverék bármely irányból is átbocsáttatnék. A gázalakú keverék a szárítókamrából való kilépése után a (d) kondenzátorba lép be, amelyben az a tejsugárból elvont víz kiválasztása céljából elegendőképen hűttetik. A keverék ezután a szárítókamrába való belépése előtt valamely (e) fúvógép segélyével az (f) túlhevítőbe vezettetik, ahol ismét a kívánt kezdeti hőmérsékletre hevíttetik föl. A szárítókamrába bevezetendő áramban foglalt szénsav és gőz aránya azon hőmérséklet által, amelyre a keverék a kondenzátorban lehűl, szabályoztatik; gazdaságos kihasználás elérése céljából azonban ajánlatos a szénsav és gőz arányát 6: 1-nél nem nagyobbra választani. Ez a keverési arány 55° C. hőmérséklet mellett a nedvességgel telített szénsavnak felel meg. Szénsav, valamint a gőz- és szénsavkeverék magas fajmeleggel bírnak, minek folytán szárítóképességük lényegesen nagyobb, mint akár a levegőé, a nitrogéné, hydrogéné, vagy más aránylag alacsonyabb fajmeleggel biró gázé. A szénsav a megszárított tejanyagra sajátságos befolyást gyakorol, amennyiben a megszárított termék egy térfogata által 0 3—1 térfogat (bizonyos körülmények között még több) széndioxyd abszorbeáltatik. A Bzéndioxyd vagy a gőz- és széndioxydkeverék által megszárított tejanyag igen tartós és e termék vízzel elegyítve kelle-