51528. lajstromszámú szabadalom • Javítások matricaszedő és soröntőgépeken
is jól vezettessenek, ha a matrieasor nem telt meg teljesen. Az eddig ismert berendezéseknél a matricasor azokból a fogókarokból, amelyek azt a szedési helyről az öntés helyére mozgatják, a befogópofák közé tolatik. Ha azonban a sor nincsen teljesen kitöltve, akkor a szélső baloldali matricák és a beállítható befogópofa között nagy játéktér marad szabadon úgy, hogy ezek a matricák könnyen földőlhetnek és zavarokat okozhatnak. Ennek elkerülésére a találmány értelmében egy rugalmas tagot tolunk be, mely szorosan a matricasor baloldalához fekszik és a matricákat a földőlésben megakadályozza. A 18. és 19. ábra szerint a beállítható (42) befogópofa, mely ismert módon az (56) ütközőhöz fekszik, középen föl van hasítva. Ebbe a hasítékba a mozgatható (57) tag van behelyezve. Az utóbbit az (58) csap tartja, melynek vége (59) peremmel vagy csavaranyával van ellátva. Az egyrészt a pofához, másrészt a peremhez fekvő (60) rúgó a rugalmas (57) darabot a nyugalmi állapotban, mindig annyira a pofába húzza, hogy mellső fölülete a pofa mellső élével egybeesik, tehát nem nyúlik a matricasor útjába. Az (58) csap mögött ugyanazon furatban a (61) rúgó van elrendezve, mely erősebb a (60) rúgónál és a perem másik oldalára támaszkodik, mimellett a rúgó másik végéhez a (62) csap fekszik, melyet a (63) pecek forgás ellen biztosít; a (63) pecek a (42) befogópofa hasítékában van vezetve és egyidejűleg a (62) csapnak löketét határolja. A (62) csap hátsó vége le van ferdítve. A (64) öntőszánon, mely a matricasort a gyűjtőből átveszi és az öntés, illetve a visszahelyezés helyére viszi, a (65) toldat van elrendezve, mely a (62) csap leferdítésének megfelelően le van ferdítve. Ha már most az öntőszán lesülyed, hogy a matricák az öntőhelyzetbe hozassanak, akkor a (65) toldat a (62) csappal kapcsolatba kerül és a csapot a 18. ábrán föltüntetett hetyzetbe, a befogópofába nyomja. Eüiellett a rugalmas (57) darab a (60) rúgó összeszorítása mellett a matricasor útjába mofcgattatik és pedig oly időpontban, melyben a matricasor más részben a befogópofák között fekszik. A rugalmas darab most már a szélső baloldali matricákhoz fekszik, mimellett a (61) rúgó a matricasor hosszához képest többé vagy kevésbbé összeszoríttatik. Erre az arányosítás eszközöltetik és emellett a matricasor hosszának növelése folytán a rugalmas darab ismét teljesen a szorítópofába szorítkozik. Ha a matricasor az öntés után abba a helyzetbe kerül, amelyben a matricák visszahelyeztetnek, akkor a (65) toldatnak a (62) csaptól való távolsága következtében a rugalmas darab a befogópofában marad és az öntőszánnak újbóli leöntés céljából való ismételt lefelé való mozgásánál a sor akadálytalanul a két befogópofa közé léphet. A 19. ábrán még a gyűjtőelevátorból jövő és azután az öntőszán által fölvett sor eredményvonallal van föltüntetve. Az öntőlerendezés. A tulajdonképeni öntőberendezés ugyanaz maradt, mint a korábbi kiviteleknél, azonban egy hátrány küszöböltetett ki, mely azáltal lépett föl, hogy az öntőedény lengő mozgása folytán a szivattyúdugattyú már a matricasor felé való előremozgása közben a hengerben lefelé mozgott és ezáltal a tartányból ólmot fecskendezett ki. Ezt azáltal kerüljük el, hogy a szivattyúemeltyű mozgatására való görbét akképen módosítottuk, hogy a szivattyúemeltyű abban a mértékben, amelyben a dugattyú az öntőedényhez képest viszonylagos mozgást végez, újból fölemeltetik úgy, hogy a szivattyúdugattyúnak és az öntőedénynek kölcsönös helyzete változatlan marad. A kiviteli alak a 20. ábrán van föltüntetve. A (66) öntőedény ismert módon a (67) csap körül lenghetően van elrendezve. (68) jelöli a szivattyúdugattyút, mely a (69) emeltyű közvetítésével a (70) görbéről mozgattatik. A (69) szivattyúemeltyű a (71) csap körül forgatható. A 20. ábrán a teljes vonallal rajzolt helyzet a hátsó helyzetet és az eredményvonallal ra jzolt helyzet az öntőedény mellső helyzetétadja. Mint látható a dugattyú a mellső helyzetben mélyebben helyezkedne el a szivattyú-