51528. lajstromszámú szabadalom • Javítások matricaszedő és soröntőgépeken

hengerben, mint a hátsó helyzetben úgy, hogy a föntemlített hátrányok következnének be. A valóságban a szivattyúdugattyú helyzetének eltérése körülbelül 15 mm. A találmány szerint a (70) szivattyúgörbét akképen módosítottuk, hogy útjának azon részén, mely megfelel az öntőedény előremozgásának, emelkedéssel láttuk el és pedig oly módon, hogy a szivattyúemeltyű az út ezen részén fölemeltetik és a szivattyúdugattyú ugyanazon mértékben, amelyben az a szivattyúhengerben lefelé mozgattatott, újból fölemeltetik,1

tehát a szivattyúhengerhez képest megtartja helyzetét. Ezenkívül magán a szivattyúhengeren is javítást eszközöltünk. Mint ismeretes a folyékony fémnek a szivattyúhengerbe való beszívására a szivattyúhengerben nyílást alkalmaznak. Az eddigi elrendezéseknél a nyílásnak aránylag nagynak kellett lennie, minthogy hengeres furat gyanánt foganatosíttatott és ennek folytán a fém csak erős kontrakció mellett léphetet a hengerbe, különösen azért, mert ez a nyílás a szivattyúhengernek azon az oldalán volt elrendezve, amelyen olvasztandó fém utándobása következtében a fém aránylag a leghidegebb és a legszívósabb. A jelen találmány szerinti berendezésnél (21. és 22. ábra) az említett hátrányt azáltal kerüljük el, hogy a nyílást oly helyen alkalmazzuk, amelyen a fém nincs oly nagy mértékben lehűlésnek kitéve és hogy a furatot kúposra készítjük. Ebben az esetben magát a furatot igen kicsire készíthetjük, minthogy a fém most már kontrakció nélkül és melegebben léphet a hengerbe. Ezáltal elérjük, hogy azon nagy ellenállás következtében, mely a fémnek a hengerből való kilépésével szemben a kis nyílás által kifejtetik, kezdettől fogva erős nyomást érünk el és különösen a szivattyúrúgó fesztelenítésének kezdetétől kezdve tényleg fém szoríttatik a sorba úgy, hogy maga az öntvény tömör lesz. Az öntőedény, valamint a szivattyú általában ismert módon foganatosíttatik. A berendezés az ismeretesektől főleg csak abban különbözik, hogy a (72) nyílás, amelyen át a fém a hengerbe szivatik, el van táraiftva attól a helytől, amelyen a fémet bedobjuk, továbbá hogy a (72) nyílás kúpos és jelentékenyen kisebb, mint az eddigi kiviteli alakoknál. A (68) szivattyúdugattyú oly helyzetben áll, hogy alsó széle közvetlenül a lyuk fölső szélénél fekszik úgy, hogy a dugattyú csaknem azonnal hatást fejt ki. A (73) henger az eddiginél valamivel alacsonyabbra készíthető úgy, hogy kisebb a lehetősége annak, hogy a fémre fölül lerakódó salak és piszok a hengerbe kerül, amit még inkább megakadályozhatunk, ha a hengert (74) födéllel látjuk el. A vágóberendezés. A 23—25. ábrákban a sorok részére egy vágóberendezés van föltüntetve, mely a különböző betűtörzseknek megfelelően könynyen és gyorsan beállítható. Ez azáltal történhetik, hogy a különböző késpárok sokoldalú hasábbá vannak egyesítve és oly módon vannak ágyazva, hogy egyszerű forgatás által a késpároknak egyike vagy másika munkahelyzetbe kerül. A sokoldalú hasáb oldalszáma a késpárok számától függ. A rajzon a 23. ábra a berendezésnek nézete, a 24. ábra keresztmetszete és a 25. ábra az átkapcsolóemeltyűnek rögzítését tünteti föl. A rajzon példaképen föltüntetett kiviteli alak két ;,késpárral bír, miért is a hasáb ebben az esetben négyszögletes keresztmetszetű. A berendezés négy (259) késdarabból áll, melyek keresztmetszete háromszögletes. A késeknek két vége kerekre van esztergályozva és a végeket (260) gyűrűk tartják össze. Az egyes részek közé a végeken közdarabok vannak behelyezve úgy, hogy a négyoldalú hasáb átlóirányában hasítékok képeztetnek. A közdarabok oly módon vannak berendezve, hogy a két képződő hasíték különböző keresztmetszetű, tehát a hasítékok kétféle betűtörzsvastagságú sorokhoz használhatók. A hasáb keresztmetszetének sarkain a kések (261) éleket képeznek. Hogy a hatást még növeljük és ennekfolytán a fokozatos vágás folytán a soroknak simább külsőt adjunk, a középen