51528. lajstromszámú szabadalom • Javítások matricaszedő és soröntőgépeken

- 2 — 14—19. ábrák az összeállított matricasor befogóberendezését tünteti föl és pedig a 14. ábra a berendezésnek a befogópofa mellső oldaláról tekintet nézete, részben metszete; a 15. ábra a 14. ábra fölülnézete; a 16. ábra a 14. ábra A—A vonala szerinti metszet; a 17. ábra a 14. ábra B—B vonala szerinti metszet; a 18. ábra a sornak a befogópofák közé való bevezetése utáni helyzetet ábrázolja ; a 19. ábra közvetlenül a sor bevezetése előtti helyzetet mutatja, többszörös öntvények előállításánál; a 20. ábra az öntőberendezésnek nézete,, részben metszete; a 21. és 22. ábra az öntőedényt a szivattyúhengerrel mutatja, mimellett a 21. ábra a részeknek függélyes metszete és a 22. ábra fölülnézete. A 23—25. ábrák a beállítható sorvágóberendezésnek kiviteli alakját ábrázolják és pedig a 23. ábra a berendezésnek nézete a 24. ábra keresztmetszete és a 25. ábra az átkapcsolóemeltyűnek rögzítését mutatja. A 26—32. ábrák a sor szétszedésére való berendezés példáját tüntetik föl, és pedig a 26. ábra a berendezésnek elölnézete; a 27. ábra az emelősinnek némileg más kiviteli alakja; a 28. ábra a 26. ábra egy részének más kiviteli alakja; a 29. ábra a 28. ábra keresztmetszete; a 30—32. ábrák az emelősinnek más elrendezését mutatják, mely lehetővé teszi, hogy az emelősin jobbra mozogjon, mimellett a 30. ábra az emelősint, valamint az ennek eltolására való ütközőt elölnézetben tünteti föl, míg a 31. és 32. ábra a 30. ábra fölülnézete, az emelősinnek két különböző helyzetében. A 33. és 34. ábra a bütykös tárcsatengelyen föllépő lökéseknek kiküszöbölésére való berendezést ábrázolja, mimellett a 33. ábra a bütykös tárcsatengelynek oldalnézete és a 34. ábra a 33. ábra baloldaláról tekintet nézet. A 35. és 36. ábra a hajtószíj feszítésére két különböző berendezést mutat. A szekrény. A matricák összegyűjtésére való eddig ismert szekrények a matricák vezetésére fölülről lefelé futó csatornákkal bírnak. Hogy a matricák a visszahelyező rúdról biztosan a szekrénybe essenek, a csatornák fölső végének jelentékenyen szélesebbnek kell lennie a matricák vastagságánál és ez a szélesség az összes matricák részére egyazon méretű. Ellenben a csatornák alul keskenyebbek mint fölső végükön és az illető matricák mindenkori szélességének megfelelnek úgy, hogy a szekrény trapézalakú, hogy a matricáknak az egyes csatornákban való belépésére fölül elegendő tér álljon rendelkezésre. Mint ismeretes a betűk vastagsága tört írásnál és egyenes írásnál igen eltér egymástól, így például tört írásnál az (a) betű és az (m) betű szélessége között más az arány, mint egyenes írásnál úgy, hogy a billentyűzet egyazon elrendezése mellett éppen azokat a csatornákat kell nagy számban alkalmazni, melyeknek alsó vége tört írásnál szűk lehet, míg egyenes írásnál széles kell hogy legyen és megfordítva. Ez okból eddigelé a tört írás és egyenes írás részére különböző szekrényeket kellett, használni, melyek az alsó végek szélességében különböznek egymástól. A jelen szerkezetnél a szekrény átalakítása folytán azokat a csúsztatóbádogokat is át kellett alakítani, amelyek a matricákat a szekrénytől a szállítószalagra vezetik. A találmány értelmében már most a szekrény oly módon van kiképezve, hogy azon az összes írásfajták áthaladhatnak. Egyidejűleg lehetővé van téve, hogy a géppel oly matricákat is szedhessünk, melyeket eddigelé kézimatricák gyanánt kellett használni, amennyiben a szekrénycsatornák számát növeltük. A kézitnatricákon kívül a szekrényben logotypek, azaz gyakran előforduló betűösszetételek, mint pl. en, er stb. is elhelyezhetők úgy, hogy kétszeresen alkalmazott szekrénycsatornák részére az