51528. lajstromszámú szabadalom • Javítások matricaszedő és soröntőgépeken

— 3 -átkapcsolóberendezések fölöslegessé válnak. Az eddigi szekrényekkel szemben a ta­lálmány szerint a szekrény már most oly módon van kiképezve, hogy abban úgy a tört, mint az egyenes írás részére is a leg­kisebbtől egészen a legnagyobbig az összes matricák elrendezhetők. E célra a csator­nák eddigi fölső szélességének megtartása mellett az alsó szélességeket akképen mó­dosítottuk, hogy mindegyik írásfajtának illető betűje mindegyik csatornában ele­gendő hellyel bír. A szekrény alsó széles­sége ezáltal kissé nagyobb lett, minthogy azonban a szélesség az összes írásfajtáknál egyazon marad, ennek folytán a matricák­nak az (1) szekrényből a (3) szállítószalagra való átvezetéséhez a (2) vezetőbádogoknak •egyetlen rendszere elegendő. Hogy a géppel azokat a matricákat is szedhessük, melyeket eddigelé kézimatricák gyanánt a szedőnek kellett a sorba beillesz­tenie és ezenkívül még különleges matri­cákon alkalmazott logotypeket is szedhes­sünk, a találmány szerint a szekrény csa­tornáinak számát növeltük, miáltal a bil­lentyűzetet is néhány további billentyűvel kellett ellátni és a visszahelyezőrudat ha­sonló számú új fogkombinációval meghosz­szabbítottuk. A rajzon példaképen tizennégy további billentyű van föltüntetve. Ez a szám körülbelül azt a számot adja, amely szük­séges, hogy kézimatricák beillesztését csak­nem teljesen kiküszöböljük és hogy logo­typek használatát lehetővé tegyük, me­lyeknél a leggyakrabban előforduló betűk legszokásosabb összetételeikben alkalmaz­tatnak. Továbbá egy berendezést alkalmaztunk a szekrények könnyű kicserélésére. Már ismeretesek ugyan oly berendezések, me­lyeknél a szekrényt egy keret tartja, mely a szekrény eltávolításánál fölemeltetik úgy, hogy a szekrény a kereten lecsúszhatik és a gép előtt, a billentyűzet fölött az •emelőszerkezetnek kampószerűen kiképezett végein fügve marad. Továbbá oly berende­zések is ismeretesek, melyeknél a szekrény oldalt kihúzható és lecsapható. Míg az első sorban említett berendezés azzal a hátránnyal bír, hogy a szedőnek á szekrényt a billentyűzet fölött meg kell fognia úgy, hogy a billentyűzet könnyen megsérülhet, addig az oldalt kihúzható szekrényt a lecsapott állapotban a szedő nem tudja jól megfogni és a géptől elszál­lítani. A találmány szerint az említett hátrá­nyokat azáltal küszöböljük ki, hogy a szek­rény tartókeretével együttesen 90°-al elfor­gattatik, mire azután a szekrény a kereten lecsúszik és ennek toldatain függve ma­radhat. Minthogy oldalt nem fekszenek könnyen megrongálható szerkezeti részek, ennekfolytán a szedőnek kevesebb elővi­gyázatot kell kifejtenie. A (4) szekrény (2—5. ábrák) az (5) tar­tókeretre fekszik föl. Az (5) kereten két (7, 7') vezetőcsap van elrendezve, melyek a (9) gépállványzatnak megfelelő (8, 8') ve­zetékeibe illenek. A (7, 7') vezetőcsapok alatt (10) excenterek vannak elrendezve, melyek a (11) tengelyre vannak fölékelve, és a (12) kéziemeltyű segélyével beállítha­tók. Ha a (12) kéziemeltyűt a 2. ábrán föl­tüntetett helyzetből a 3. ábrabeli hely­zetbe forgatjuk, akkor a két vezetőcsap és ezekkel együtt az egész keret a szekrény­nyel fölemeltetik (3. ábra). Míg a jobbol­dalon (külső oldalon) alkalmazott (7) csap a keret fölemelt helyzetében is még veze­tékében marad, addig a baloldali (7') csap­nak (8') vezetéke olymódon van kiképezve, hogy ez a csap a fölemelt helyzetben tel­jesen szabaddá tétetik vagy csak félkör­alakban van körülfogva úgy, hogy most a jobboldali (7) csap körül az egész k«ret elforgatható. A 4. ábra a keretnek és a szekrénynek 90°-al elforgatott helyzetét mutatja. A szekrénynek a fölfelé- illetve lefelé való mozgásnál eszközlendő jobb tá­masztására a (7, 7') csapokon kívül a gép­kereten a villaalakú (13) vezeték rendez­hető el, mellyel a keret az ismert (4') tá­masztótengelyt átfogja. Természetes, hogy a villa hátsó végének itt is oly rövidnek kell lennie, hogy a szekrény fölemelt hely­zetében a (4') tengely fölött tovacsúsíhatik. A villaalakú vezeték a (7') csappal egyíit-

Next

/
Oldalképek
Tartalom