51406. lajstromszámú szabadalom • Javítások lokomotívok és magajáró gépek homokszóróin

_ í _ A kettős fúvóka (7. ábra) előnyösen használható akkor, mikor csak egyetlen vezetékünk van, melyen meleg víz jut a kazánból az elosztó szekrénybe úgy, hogy a hasonló csövek mosására és a homok nedvesítésére ; ezek a műveletek ekkor egyidejűleg mennek végbe, de különböző időközökben is végezhető, ha a (37) fal nyílásai záró tolattyúval vannak fölszerelve. A (47) fúvóka (48) kapilláris furatai a víznek a homokhoz való vezetésére, a (49) nyílásai pedig a homokozóesőbe való vezetésére szolgálnak. A (47) csőbe egyidejűleg vagy különböző időközökben lehet gőz és vizet, esetleg gőz- és vízkeveréket vezetni. A hotnokozócsövek alsó végei különböző képpen alakíthatók, mint az a 8—11. ábrán példaképpen látható. Mindezeknek az alakoknak az a céljuk, hogy a homokot vagy homokon vizet, vagy a mosóvizet vékony szalag alakjában a kerekek és sinek közé, vagy egyidejűleg a kerekekre és sinekre vezessék. A 9. ábrán vízszintes síkban lehajlított cső elölnézete látható, mely ellapult, vagy ovális (51) függélyes nyílásban végződik, ugyanez az elrendezés a 8. ábrán látható kúpos (50) résszel helyettesíthető, a 10. ábrán vízszintes síkban lehajlított homokozócső élőiről nézve, mely V-alakú (52) nyílásban végződik, a 11. ábra görbített csövet ábrázol oldalnézetben, melynek (53) része a 8. ábrán láthatóhoz hasonló, de vízszintes (50) kúpban végződik és hoszszanti hasítékokkal is helyettesíthető (54) nyílásokkal van ellátva. Az (55) nyílást bizonyos esetekben dugó segélyével is el lehet zárni, ha a homokozást az (54) nyílásokon eléggé lehet végezni. Hogy a homok vagy homokos víz, vagy a mosóvíz vagy gőz kifolyását megkönnyítsük, a csövek végén alkalmazott nyílásoknak bizonyos hajlásúk lehet. A föntebb közölt foganatosítási alakok csakis példaképpen szolgálnak ós részletük sokféleképpen módosíthatók, anélkül, hogy ez a találmány lényegét érintené. A 12—16. ábra az elosztó szekrény módosított foganatosítási alakját mutatják, melynél a (34) homoktartálynak feneke egy vagy több, lejtős és görbe fölületből áll. A tartály mindkét oldalán egy-egy (39) elvezető nyílás és ehhez csatlakozó (26) elosztó szekrénye van. A (39) nyílás alsó végéhez erősen lejtős (57) fölület csatlakozik, hogy a homokot a víz könnyen lemoshassa. Az (59; födelek segélyével elzárható (58) nyílások a megfelelő és magában a homoktartályban vagy egy külön tükrön kiképezett (38, 39) nyílásokkal szemben vannak elrendezve, hogy ezeket megvizsgálni és megtisztítani lehessen. A (2) homokozócső a (36) elosztószekrény foglalását képezi. A 7. ábrán is föltüntetett (47) fúvóka itt függélyes irányban nyúlik be a (36) szekrény födelétől ós egy vagy több a (38) és (39) nyílásoknak megfelelően különböző magasságban elrendezett (48) nyílással és alsó végén a (49) nyílásnak megfelelő (60) fúvószájjal van fölszerelve, melynek csatornájából a vízsugár a (2) homokozócsőbe jut. A fúvószáj lecsavarása után a fúvóka könynyen megtisztítható. Ha a (2) csövet bizonyos okokból szög alatt kell a (36) elosztószekrény fenekéhez kapcsolni, a fúvószájat kicsavarható dugó helyettesítheti és a vizet a (2) csőhöz vezető nyílás a lejtős fúvóka alsó oldalán alkalmazható. A (47) csövet a kellő helyzetben egy erre fölerősített (61) karima rögzíti a (62) alaprúgó segélyével, mely lehetővé teszi, hogy a fúvókát megvizsgálhassuk, a fúvóka helyzetét más eszközök, pld. peckek vezető bordák stb. segélyével is biztosíthatjuk. A (34) tartály és a (36) szekrény alakja természetesen tág határok között változhatik. A (48) nyílások száma a (47) fúvókán tetszőleges lehet és a homoktartály magasságától függ, a nyílásokat azonban egymás fölött és a (39) és (38) nyílásokkal szemben kell elrendezni. A legalsó (48) nyilás a vízsugarat vízszintes vagy lejtős irányban a (39) nyílás felé hajtja. A (47) fúvóka a (36) elosztószekrényben van elhelyezve, hogy a homokkal közvetlenül ne érintkezzék, mert ekkor nyílásai eltömődhetnének. A 13. ábrán látható elrendezés az előbb leírtnak módosított alakja, a (34) homoktartály fenekét a (63) kerékvédő lemez