51406. lajstromszámú szabadalom • Javítások lokomotívok és magajáró gépek homokszóróin

- 5 -iépezi, a (36) elosztótok pedig ebben az -esetben a víz bevezetésére szolgáló (38) nyílásokkal, a homokos víz elvezetésére szolgáló (39) nyílásokkal ellátott és a (2) homokozó csőhöz kapcsolt cső, mely fölülről lefelé átmegy a homoktartály egész magasságán. A hemokszóró berendezés működtetésére tetszőleges forrásból származó, nyomás alatt álló víz szolgálhat^ mely a (47) fúvókába folyik és ebből egyrészt a (48) nyílásokon és az ezeknek megfelelő (38, 39) nyílásokon a homokhoz megy, másrészt pedig a -(60) fúvóka szájon a (2) homokozó csőbe folyik. A homokot a víz a (2) csőbe mossa, honnan a keverék a vágányra vagy úttestre hull. Ha a homokszóróba, vagy a homokozó csőbe vezetett víz túlságosan sok szilárd alkotó részeket tartalmaz, a -(14) ábrán látható bevezető palackot használjuk, hogy a jelzett szilárd anyagok a (48) nyílásokat vagy a fúvó száj furatát el ne tömhessék. Ez a palack, melyet rendszerint függélyes helyzetben erősítünk meg a tűzszekrény hátsó falán, akként van szerkesztve, hogy fölső része a szerkocsiban lévő viz legalacsonyabb szintjébe essék és lényegében véve egy (64) tartályból áll, mely előnyösen hengeres és (65) tisztító•csappal vagy szeleppel és a kifolyó víz nyomását szabályozó (66) szeleppel van fölszerelve. Ezt a tartályt önműködően táplálja a szerkocsi, mikor a berendezés nem működik; a víz a (67) csövön jut a (68) szelephez és ezt fölemeli. Mikor a tartály megtelt, vagy gőznyomás alá kerül, a szelep önműködően elzáródik. A (64) tartályt a (69) cső kapcsolja a (47) fúvókával. A szferkocsi legmagasabb vízszinének magasságában elrendezett (70) csap furatai útján kapcsolatot létesíthet: 1. a (71) nyíláson a légkörrel, 2. a (72) nyíláson a kazán gőzterével, vagy a sűrített levegőt vagy gázt tartalmazó tartállyal és 3. a (73) nyíláson át a kazán vízterével. Ez a csap rendes viszonyok között a (71) nyílással közlekedik, hogy a palackot üzembe hozzuk, a (72) nyílással kell kapcsolni: ekkor a gőz sűrített levegő vagy gáz a (64) tartály fölső részébe áramlik és a vizet a (69) csövön a fúvókába hajtja, hogy a palackot üzemen kívül helyezzük, csakis a csapot kell a (71) nyílással kapcsolatba hozni, ekkor a gőz, sűrített levegő vagy gáz elszáll és a szerkocsiban lévő víz a (68) szelep megemelése mellett a (64) palackot ismét tölteni kezdi. A (70) csapot a maximális vízszinnél mélyebben is elhelyezhetjük, ha a (71) nyíláshoz eme maximális vízszinig érő csövet kapcsolunk. A (73) nyíláson szükség esetén a kazánból közvetlenül vezethetünk vizet. A sínekhez vezetettt homokot kedvezően használhatjuk ki, ha az egyes (2) homokozó csövek végeit igen keskeny (74) lapát gyanánt alakítjuk, (15. ábra), melynek keresztmetszete a (16. ábra) szerint van alakítva, hogy a homokos víz vékony sugárban érje a kereket. Ennek a lapátnak vége a kerék és sín közé nyúlik, amennyire csak a rugók függélyes irány játékára való tekintettel csak belenyúlhatik. Bizonyos, a csúszás meggátlására eddig alkalmazott homokok a sineket és kerekeket nagy mértékben rongálják. A vizes homokszórók alkalmazásával ezt a hátrányt elkerülhetjük, ha lokomotív füstszekrényében összegyűlt, kellő mértékben kiszitált pörnyével helyettesítjük. A nedves homokozó berendezés működését azáltal is javíthatjuk, ha a homok tartályban lévő anyagokat: homokot, pörnyét, stb. használat előtt gyöngén megnedvesítjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javítás lokomotivok és magajáró gépek homokszóróin, azáltal jellemezve, hogy a homokozócső fölső végébe meleg vagy hideg, nyomás alatt álló vizet vezetünk be oly szelep segélyével, melynek ülepítő kamarája és önműködő kettős tisztító szelepe van, oly célból, hogy a homokozócső belsejét tisztogathassuk és a homokozásra használt tiszta homok, vagy homok és gyanta keverék vagy tiszta gyanta leesését gyorsítsuk.