50885. lajstromszámú szabadalom • Rotációs szárnyas kerék

szárnyak a küllőkre merőlegesen (a forgáshoz lényegében érintőirányban) a küllőkkel mereven összeköttetnek úgy, hogy a közeget élükkel szelik át. A munkamenetet vezérlő berendezés a következő: A (4) tengelyre vannak erősítve a (6) kúpkerekek, melyek a (8) tengelyre erősített (7) kúpkerekekkel kapcsolódnak. A (8) tengelyek másik végére a (9) bolygó kúpkerekek vannak ékelve. A gépállványhoz szilárdan van erősítve a félkörnyi terjedelmű kúpos (10) fogasszegmens, mely a (9) bolygókerekekkel kapcsolódik. Az üresjáratot vezérlő berendezés az (5) tengelyre ékelt és a (11) vonórudakkal összekötött (12) forgattyúkból, valamint a vonórudak meggörbített (13) végeit vezérlő (14) ívvezetékből áll (2. ábra), mely a gépállványhoz mereven van erősítve. Az ívvezeték félkör alakú és úgy van elrendezve, hogy á szárnyak másik végét vezérlő (10) fogasszögmenssel szemben van fordítva. A hajtórudak a küllőkhöz erősített (18) vezetékeken haladnak át. A berendezés működése a következő : Feltételezzük, hogy a szárnyak a nyíl irányában forognak (1. ábra). Abból indulunk ki, hogy a (31

) szárnyhoz tartozó (9) bolygó kerék a (10) szegmenssel ép kapcsolódásba lép, a (3*) szárnyhoz tartozó bolygó kerék a szögmenssel teljes kapcsolódásban van, á (3S

) szárny (9) kereke a szegmens hatása alól ép kilép és a (34

) szárny (9) bolygó kereke (10) szegmenssel nem kapcsolódik, hanem az üresjáratott vezérlő (14) vezeték hatása alatt áll. Az 1. ábrán ez a helyzet kihúzott vonalakkal van föltűn tetve. A mint a (31

) szárny (9) bolygó kereke a (10) szegmenssel kapcsolódásba lép, a (3l szárny fölkelése folytán a bemutatott példánál vízszintes, általában pedig oly helyzetet vesz föl, hogy további mozgásánál a közegre a hajtandó berendezés mozgási irányához merőleges irányba hasson. A (9) fogaskerekek és a (10) szegmens, valamint a (6,7) fogas kerekek kapcsolódása folytán a(3x

) szárny kényszermozgásúan úgy vezettetik tovább, hogy ezen helyzetet megtartja, ameddig a (9) kerék a (lO)szegmensen gördül. Amint a (9) kerekeknek a szegmenssel való kapcsolódása megszűnik, a (4, 6, 9) áttétellel szemben levő szárnyoldalon alkalmazott (11) vonórúd (13) vége a 2. ábrán látható módon a (14) vezetékbe lép. Ezáltal a szárny a küllővel mereven összeköttetik és pedig oly helyzetben, melyben a küllőre merőlegesen, a szárny haladási irányához képest pedig közel érintőirányban áll úgy, hogy a szárny a közeget üresjárása közben élével szeli. A rajz a szárnyak több közbenső helyzetét szakadozott vonalakkal tüntettük föl. Megjegyzendő, hogy a fogas kapcsolás pl. súrlódási kapcsolás által pótolható anélkül, hogy a találmány tárgya változást szenvedne. A 4—8. ábrán föltüntetett kivitelnél a vezérlés következőkép van megoldva: Az (1) tengelyre erősített (2) küllőkhöz csuklósan csatlakozó (3) szárnyak (15) tengelyének mindegyik végén egy-egy (16) korong van megerősítve (8. ábra).. A korongok a szárnyakkal merev összeköttetésbe állnak. A (16) korongok mindegyikéhez csuklósan csatlakozik egy-egy (17) vonórúd, melynek másik vége az egyrészt a (19) görbe vezetékbe, másrészt a (2) küllő (20) hasítékába nyúló (21) pecekkel van ellátva (5. ábra). A gépállványhoz szilárdan erősített görbe vezeték következőkép van kiképezve: Hogy a szándékolt hatást, a szárnyak leírt vezérlését elérhessük, szükséges, hogy aszárnyak működő fölületei váltakozzanak, azaz, ba a szárny az egyik fordulatnál a közeget egyik fölületével érte, a rákövetkező fordulatnál a másik fölületével kell, hogy érje. Ezért a (17) vonórudak belső végeit hurokalakú kényszerpályán kell vezetni, melyet legcélszerűbben empirikus úton úgy állapítjuk meg, hogy a szárnyakat a kivánt módon körülvezetjük és a pálya alakját pl. a (17) vonórúd belső végére erősített rajzon útján berajzoljuk. A pálya egyik fele excentrikus, az üresjárásnak megfelelő másik fele pedig félköralakú, hogy a szárnyaknak a küllőkre való merőleges helyzete és a külőkkel az