50863. lajstromszámú szabadalom • Léghajó a fölhajtóerő módosítása útján történő megemelésére és süllyesztésére szolgáló szerkezettel

útján történő megemelését és sülyesztését azáltal érjük el, hogy vagy egy merev balr ont nem merev ballonettel, vagy egy nem merev ballont merev ballonettel egyesítünk-. Ily ballonszerkezetnél a kiszivattyúzás áltai a légmennyiség csökkentetik és a gáztér megnöveltetik, mivel a külső ,burkolat össze nem házúdhátik, míg $ besáivattjfúzáskor a légmennyiség mégnövéltetik anélkül, hogy a külső burkolat kitágulna, minek folytán a gáztér csökkenni fog. Ily múdon' tehát a ballon megemelhetése és sülyeszthetése el van érve. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező léghajó négy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. és 2. ábrák a léghajónak oly foganatosítási alakjait láttatják függélyes hosszmetszetben, melyeknél merev ballon nem merev ballonettel van kombinálva, a 3. ós 4. ábrákban oly foganatosítási alakok vannak harántmetszetben ill. részben végnézetben föltüntetve, melyeknél a ballonszerkezet nem merev ballonból és merev ballonetből áll. A merev (a) bálionnak (1. ábra) belsejéében nem merev ballonét van elrendezve, mely a jelen esetben a ballon tetejére fölfüggesztett rugalmas (b) légzsák gyanánt van foganatosítva, mely a (c) tömlő útján a (d) csónakban elhelyezett (e) exhaustorsral vagy más, a levegő kiszívására és berszorítására szolgáló géppel közlekedik. A terhet hordó (a) ballonnak gázzal való megtöltése előtt a (b) légzsáknak levegővel való megtöltése eszközlendő. Ha a (b) légzsákból a levegőt kiszivatytyúzzuk, akkor a gáztér, minthogy a merev (a) ballon össze nem húzódhatik, megnöveltetik és a léghajó fölhajtó ereje fokozódik, ihar pedig a levegőt ismét beszorítjuk, akkor a gáztér csökkenvén, a léghajó sülyedni fog. A levegőnek kiszivattyúzásakor a gáz nagymértékű ritkulást nem szenved, mivel a ballon a levegő eltávolításával egyidejűleg megemelkedik, és ritkább légrétegekbe jut, minek folytán a belső és külső nyomás nagyjában egyenlő marad. Hasonlóképpen a levegő bebocsátásakor csak csekély túlnyomás áll be, mivel ugyanekkor a léghajó 'megfelelőén sűrűbb légrétegekbe sülyed. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alak természetesen csak vázlatos alak, mely , a gyakorlatban megfelelően kiképezendő. Ily gyakorlatilag célszerű megoldást láttat a „2. ábra, ahol is a nem> merev b&llönet az (a$) jballoiioaf a|só fésjfcébeii elréndőfslett ' hosszan elnyújtott (bl) légzsák alakjában van foganatosítva. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a nem merev (a2) ballon van alkalmazva, melyet a selyemszövettel bevont, könnyű bambus- vagy aluminiumvázból készült merev (b2) ballonét vesz körül. Az (a2) gázballon, egészen megtöltött állapotánál a (b2) ballonetnek belső falaihoz szorul oda. A Vallon és a ballonét közötti (f) térbe két (g, h) légvezeték torkol, melyeknek alsó részei az exhaustorba vagy hasonló gépbe vezető (i) vezetékké egyesülnek. Tegyük föl példának okáért, hogy a (b2) ballonét 2000 m'-nyi térfogattal bír, míg az (a2) ballon csak 1500 m8

gázzal van megtöltve és ekkor az egész rendszer ki van egyensúlyozva az az éppen lebegő állapotban tartva. Ha már most az (f) térből a levegőnek egy részét a (g, h) vezetékek útján kiszivatjuk, akkor a rendszer a kiszívott levegő súlya arányában könnyebbé válik, a rugalmas (a2) ballon kiterjed és a léghajó megemelkedik. Ha pld. 500 m8

levegőt távolítottunk el, akkor a léghajó súlya kbl. Vs-dal csökkent. Vio-del való súlycsökkenés kbl. 800 m.-rel való megemelkedést okoz. Ekként a léghajó, tekintettel arra, hogy a levegő nagyobb magasságban könnyebbé válik és hogy a sűrűség a fölsőbb rétegekben lassabban csökken, mint az alsókban, klb. 2500 m. magasságot ér el. Ha a léghajót sülyeszteni akarjuk, akkor az (f) térbe levegőt szorítunk be, amikor is az (a2) ballon belsejében kezdetben beállott túlnyomás hamarosan kiegyenlítődik, mert a léghaj j a levegő beszorzása arányában sűrűbb légrétegekbe sülyed. A merev (b2) ballonét belsejében termé-