50863. lajstromszámú szabadalom • Léghajó a fölhajtóerő módosítása útján történő megemelésére és süllyesztésére szolgáló szerkezettel

szetesen nemcsak egy, hanem töftb, egymástól elkülönített gázballont is rendezhetünk el'. Az imént leírr szerkezet még azt m előnyt ia nyújtja, hogy a (b2) ballonét burkolata' az (a2) gázballont a külső sérülesek és a szélnyomás ellenében megvédi és hogy az (f) térben lévő légréteg a hőmérsékleti változásoknak a gázballonra gyakorolt hatását tetemesen csökkenti. Hogy az (a2) ballonban foglalt gáz hőmérsékletének a napsugarak hatása alatt beálló növekedése lehetőleg megakadályoztassák, célszerű a (b2) ballonetet a (k) szeleppel ellátni, melynek kinyitása után az (f) téren friss levegő szorítható át; ekkor a (h) vezetéknek (m) záró elemét elzárjuk. Hogy másrészt a hideg légrétegek közé való fölszállásnál az (a2) ballonban lévő gáz lehűlése és ezzel járó összehúzódása is meggátoltassák, az (i) vezetékből az (o) elzáró elemmel ellátott és a motornak kipuffogó vezetékével összekötött (p) vezeték van elágaztatva, melynek útján az (f) téren a motornak forró kipuffogó gázai vagy ezen gázok segélyével fölhevített levegő vezethető át. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a nem merev (a3) gázballon belsejében a merev (b3) ballonét van elrendezve, mely selyemmel bevont alumínium- vagy bambuavázból van készítve és a (b4) légzsákot veszi körül, mely megtöltött állapotánál a (b3) ballonét belső falaihoz szorul oda. A légzsák az (r) cső útján egy exhaustorral vagy hasonló géppel közlekedik. Ha a léghajóval fölszállani akarunk, akkor a (b4) légzsákból a levegőt kiszívatjuk. Mihelyt a ballonetben utalkodó nyomás bizonyos meghatározott mérték alá csökkent, a ballonét tetejében elrendezett (s) szelep befelé kinyílik és az (a3) ballonból gáz tódul a (t) térbe. Az egész rendszernek belső nyomása a körryező levegő nyomásával egyensúlyba jut, mert ; z (a3) ballonban lévő gáz a ritkább légrétegekbe való fölszálláskor kiterjedni iparkodik. Az (s) szelep akként állítható be, hogy az időszakonként, pld. minden 50 m.-nyi magasságkülönbségnél kinyíljék és azután ismét záródjék, amikor is a ballonét burkolatát ihindenkor igénybevevő nyomás csekély le3?. H'a a léghajóval leszállani akarútift, aka/ (b4) légzsákba levegőt szorítunk bé'. Erre az esetre a ballonét tetejében az (ti) szelep van elrendezve és pld. akként beállítva, hogy az minden 50 m.-nyi sülyedésnél' az (a3) ballon felé önműködőén kinyílik, amikor is a (t) térben lévő gáz ismét visszatódul az (a3) ballonba. Az elmondottak alapján világos, hogy a leírt léghajó megemelhető és sülyeszthető anélkül, hogy — - a fölszállásnál — túlsúlyok kidobására és — a leszállásnál — gázkibocsatásra volna szükség. Ekként lehetővé válik a léghajót, hacsak burkolatának tökéletesen tömített állapotáról gondoskodunk, huzamos ideig a levegőben tartani. A léghajónak a levegő ki- és beszivatylyúzása segélyével történő megemelésére és sülyesztésére szolgáló szerkezet a hatás elősegítése és tökéletesítése céljából természetesen a magassági helyzet módosítására szolgáló eddigi szerkezetekkel kapcsolatban is alkalmazható. SZABADALMI I IÉNYEK. 1. Léghajó, a fölhajtó erő módosítása útján lörténő megemelésre és sülyesztésre szolgáló szerkezettel, jellemezve egy merev ballonnal összeépített nem merev vagy egy nem merev balonnal összeépített merev ballonét által, mely a gáztérnek szükségszerinti növelése vagy csökkentése céljából egy, a levegő kiszívására és beszorítására szolgáló szerkezettel közlekedik. 2. Az 1. alatt igényelt léghajónak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy nem merev gázballon, egy ezt körülvevő merev ballonét és egy, a gázballon és a ballonét közti térrel köz lekedő, a levegő kiszívására és beszorítáiúra szolgáló szerkezet által. 3. A 2. alatt igényelt léghajónak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy a merev ballonét és a nem merev ballon