50790. lajstromszámú szabadalom • Gyorsfűtő berendezés lakóhelyiségek számára
ára szolgáló egyes szerkezeti részleteket üntetnek föl. A rendes tüzelő nyílás elé helyezett szekrény vagy csőalakú (a) nyúlványrész segélyével, mely egy (b) ajtó által zárható el s amelybe (e) rostély van betéve, azt a teret, melyben a tüzelő anyag meggyújtatok, a kályha elé helyezzük ki s annak magasságát s kezdeti mértékre csökkentjük, miáltal a légoszlop magasságát, mely a kezdeti hőmérsékletet a kisugárzó fölületekre viszi át, (h)-ról (hl) re redukáljuk. Ha a tüzelő anyag már teljesen izzásba jött s a kályha huzatain átvonuló levegő annyira fölmelegedett, hogy már nemcsak, mint kezdetben, az (a) fűtőszekrény, hanem a kályha falai is meleget sugároznak ki, akkor az 1. ábrában föltüntetett kivitelnél a fűtőszekrényt a kályha belsejébe toljuk úgy, hogy a kívülről többé egyáltalán nem látható. (2. ábra.) A levegő körkeringését és a füstgázak kihúzását a fűtőszekrény nyitott végén levő (d) nyílások segítik elő. Bármilyen rendszerű kályhát el lehet látni ilyen berendezéssel minden nehézség nélkül. A szokásos kályharostélyt, mint fölösleges részt, természetesen el lehet távolítani, de az elérni szándékozott hatás szempontjából az sem ál t, ha benthagyjuk. A betolható (a) fűtőszikrény célszerű vezetése céljából(e) sinekit vagy más alkalmas készülékeket lehet alkalmazni. A rostélyt előre hajló helyzetben célszerű az (a) fűtőszekrényben elhelyezni, mert így a meleg a legelői levő legmagasabb részben gyűlik össze és legintenzívebb módon épen azon kályharészből sugárzik ki, mely leginkább kinyúlik a befűtendő helyiségbe. A leírt kivitelnél a készülék állandó összeköttetésben marad a kályhával, de lehet azt szállítható alakban is előállítani mint az a 3—8. ábrákban több kivitelnél föl van tüntetve. Ebben az esetben az (a) fűtőszekrény nyitott végét a kályha tüzelőnyílásába dugjuk, míg elülső elzárható vége valamely alkalmas (f) lábon nyugszik. A befűtés megtörténte után a parazsat a (c) rostélyról a rendes kályharostélyra, vagy ha ez utóbbi ki van véve, akkor a(c) rostéllyal együtt a kályha belsejébe toljuk vissza, mire az (a) fűtőszekrényt eltávolítjuk s a kályha ajtaját bezárjuk. Ezen szállítható fűtőszekrénynél a rostélyt vízszintes helyzetben is el lehet helyezni, mivel a szekrény fölső falának ferde beállítása által létesíthetjük az említett kőtartányt az elülső részben, mint az a 6. ábrából látható. Az (a) fűtőszekrényt tetszőleges anyagból, de legcélszerűbben vas-, réz-, vagy más fémlemezből állíthatjuk elő s úgy belül, mint kívül tetszőleges burkolattal vehetjük körül. A fűtőfölület nagyobbítása szempontjából előnyös hullámos lemezt alkalmazni (5 ábra), mely esetben merevítés és díszítés céljaira egy áttört falú keret szolgálhat. Esetleg állhat az (a) fűtőszekrény egymásba tolható csőrészekből is. A (b) tüzelő ajtó tetszőleges kivitelű lehet, de célszerű a 7. ábrában föltüntetett meghajlított lemez alakjában kiképezni, melynek alsó oldalán csuklósarkok vannak alkalmazva, hogy az ajtó kinyitása alkalmával lehetőleg ki ne hulljon a tüzelő anyag. Esetleg az (a) fűtőszekrény falai is csuklósarkokkal lehetnek ellátva úgy, hogy azok egy sikba téríthetők ki úgy, mint azt az összerakható turistalámpáknál láthatjuk. Hogy a kályhák befűtése alkalmával a melegnek a leírt berendezés segélyével lehetővé tett rögtöni kihasználását még tovább fokozzuk és a berendezést esetleg önálló fűtőkészülék gyanánt is alkalmazhassuk, azért annak, mint azt a 7. ábrában föltüntetett kivitel mutatja, olyan szerkezeti kiképzést adunk, hogy a betolható fűtőszekrény belsejének a tulajdonképeni fűtőtérrel való közlekedése szabályozható, illetve egészen vagy részben megszüntethető legyen. Ezáltal lehetővé van téve, hogy egy és ugyanazon készülékkel különböző módon eszközöljük a befűtést, továbbá, hogy a meleget kihasználhassuk s mindenkor az adott viszonyokhoz alkalmazkodhassunk. A 7. ábra egészen kihúzott helyzetben, perspektivikus hosszmetszetben tünteti föl a szekrény vagy csőalakú (u) nyúlványrészt, mely vagy a tüzelőajtón, vagy pedig