50786. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép

23) csatornákból és így az (1) esd ég a (9) kaucsukkarmantyú közötti térből is kiül* vatik, belülről kifelé ferdén emelkedő módon van elrendezve és egyrészt ebből az okból, másrészt pedig azért, mert az említett (20) nyíláson át mindig ssívás megy végbe ós azon sohasem hatol ki a levegő a (18) csészéből a szabadba, teljesen lehetetlen az, hogy a tej, amely a (18) csészében lefolyik és így a (20) nyílás mellett elhalad, ebbe a nyílásba és ezen át a csatornába és motorokba juthasson. Az a körülmény, hogy a (20) szívónyílás a (18) csésze függélyes falában van elrendezve, mint a bevezetésben meg van említve. azzal a következménnyel jár, hogy a lefolyó tej állandóan ezen nyílás mellett folyik el és aszerint, amint valamely pillanatban a tejmennyiség nagy vagy csekély, a szívóhatás ezen nyíláson át természetesen kisebb vagy nagyobb lesz, mert a levegőnek a folyó tejrétegen és a (18) csészét, valamint a (19) csövet többé vagy kevésbé megtöltő tejen való áthatolása megfelelően nagyobb vagy kisebb nyomásveszteséggel jár. A szívás az (A és B) motorokban ennek következtében megfelelően gyöngébben vagy erősebben érvényesül, minek folytán a lüktetés vagyis a szívás és a légköri nyomás váltakozása az (1) cső és a (2) karmantyú közötti térben lasabban megy végbe, ha a csecsbimbó bőven ad tejet és gyorsabban, ha a tej mennyisége kisebb. Ez igen lényeges, egyrészt azért, mert az erősebb szívás, amely akkor áll be, mikor a tej mennyisége csökken, azt eredményezi, hogy a csecsbimbót a gyorsan lüktető nyomás gyorsabban és nagyobb erővel dolgozza meg és így az erősebb szívás azt károsan nem befolyásolja, másrészt azért, mert a fejés ennek révén gyorsabban végezhető. Ezen elrendezésnél az egyes csecsbimbók természetes sajátságai szerint, vagyis egymástól függetlenül kezeltetnek. A tejmennyiségre vagy a (20) csatornán át végbemenő szívásra való tekintet nélkül a szabályozást egyébként azáltal létesíthetjük, hogy a (9) dugasz falában oly csavar van elrendezve, amelynek bemetszett vége a falhp, van sülyeaatve és amely be* vagy kiosavaroláa útján a (20) csatorna átöaalési keresztmetszetét módosítja. Erre a célra természetesen más mechanikai eszközöket is alkalmazhatunk. Mint látható a gép működése közben a (32 és 34) tojattyúüregekben állandóan légritkítáa van úgy, hogy a küllevegő a két tolattyút mindig erősen és tömören tükréhez szorítja. A két (A és B) mótor közül az utóbbi a tulajdonképeni munkamótor, azaz (b) tolatytyújának átállítása útján áll be a külső légnyomás és a légritkítás váltakozása a (2) kaucsukkarraantyút körülvevő térben. Az (A) mótor e tekintetben nem gyakorol közvetlen hatást, hanera kizárólag a (B) mótor kormányozására, vagyis arra szolgál, hogy ennek dugattyúját váltakozva előre-és hátramozgásra indítsa. Míg tehát a (B) mótor a tulajdonképeni munkamótor, addig az (A) motort kormánykészüléknek, vagy a (B) mótor reléjének tekinthetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lüktetőkészülék fejőgépekhez, egymástól függetlenül a csecsbimbókra akasztott fejőserlegekkel, amelyek külsőmerev és belső rugalmas fala között lüktető ós aa utóbbin belül állandó légritkítást idézünk elő jellemezve oly csatornák által, amelyeken át a külső tér légritkítása megyvégbe ós amelyek oly helyen torkolnak a szívóvezetékbe, hogy a csecsbimbótól jövő tej közvetlenül ezen torkolat vagy torkolatok előtt folyik el, minekfolytán a légritkítást a külső térben a tej mennyisége szerint többé vagy kevésbé gátolja a lüktetés sebességének önműködő szabályozása céljából. 2. Az 1. igénypontban védett lüktetőkészülék foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a lüktető kiszíváshoz a (9) dugasz (18) üregének falában kiképezett (20) nyílás van elrendezve, amely előtt a fejt tej állandóan elfolyik és