50735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék félárnyalatképek szétbontására fényérzékeny réteget nem érintő keresztrácsokkal való másolás útján

a másolatnál igen hátrányos, minthogy sohasem érhetünk el vele kicsiny világos pontokat a másolat azon helyein, amelyek az eredeti sötét részeinek felelnek meg és ezögváltoztatás útján nem változtathatunk azon, hogy a két keresztrúd úgy a legnagyobb, mint a legkisebb intenzitású helyeken mindig egyenlő széles. A pontok ilyen zárását csak a megvilágítási idő túlterhelésével érhetjük el, mimellett azután kisebb mérvű szolarizálási jelenségek, valamint a fényvisszaverődés a rácsvonalak maratott üvegoldalairól, továbbá a brómezüst-molekulák által oldalt szórt fénysugarak és hasonló, ellen nem őrizhető másodlagos körülmények bizonyos szerepet játszanak. Még kedvezőtlenebbek a viszonyok, ha a szögváltozások a négyzet oldalaival nem párhuzamosan, hanem átlóirányban történnek, mert ekkor másodlagos jelenségek nélkül pontok egyáltalán nem, hanem csak fehér vonalak képződnek. De nem csak a másolt pont alakja kedvezőtlen a kivánt hatás szempontjából, hanem másolási intenzitásának sorrendje is. Hogy valamely félárnyalat negativ különböző részleteinek különböző fényátbocsátóit a fénynek a keresztrács fényátbocsátó helyein való áthatolása után az előidézett fényérzékeny rétegen ehhez arányos különböző területnagyságokban kifejezésre juttassunk, föltétlenül szükséges, hogy a másolási intenzitások egyszerű aritmetikai sorban növekedjenek, mivel a negativ árnyalatértékei szintén aritmetikai sort alkotnak. Ez az eset még fönnáll egyszeri másolásnál és egy síkban való szög változtatásánál, vagyis 0, 1, 2, 3, 2, 1, 0; két másolási műveletnél két síkban azonos szögváltoztatás mellett az aritmetikai sorrend már teljesen el van tolva, ugyanis 0, 1, 4, 5, 6, 5, 4, 1, 0. Ezen kedvezőtlen viszony annyival inkább fokozódik, minél több síkban történik a szögváltozás úgy, hogy a kedvezőtlen keresztalak megváltoztatása kizárólag ezen az úton lehetetlen. Kedvező pontalakot koncentrikusan helyes sorrendben növekvő fényintenzitásokkal, amely a negativ vagy pozitiv fényértékeit helyesen visszaadni is képes, keresztrácsoknál különböző szögek alatt és különböző síkokban egyáltalán nem érhetünk el. Eredményre csak akkor jutunk, ha a határszögek között beeső függélyes és szomszédos fénysugarakat egészen vagy részben kiküszöböljük, ellenben a határszögek sok síkban fekszenek és pedig a másolási intenzitások görbéje annál inkább közeledik aritmetikai sorhoz és így a másolat annál pontosabb és árnyalatdúsabb, minél kisebb a szögek száma és minél nagyobb a síkok száma. Hogy minő hatása van a függélyes sugarak csökkentésének a másolási intenzitások sorrendjére, az kitűnik a fönti példából, amelynél két másolás két folyamatban két síkban történt és a sorrend 0, 1, 4, 5, 6, 5, 4, 1, 0. Ha itt a két másolási folyamatban a kétszeri függélyes egybeesésnél keletkező két fényintenzísást kivonjuk a két derékszögű négyszög egymásra fektetett, a merőleges vetületnek megfelelő részletből, akkor 0, 1, 2, 3, 4, 3, 2, 1, 0, tehát ismét aritmetikai sort kapunk. A merőleges és szomszédos fénysugarak ilyen kizárását a fő másolási folyamat alatt könnyen elérhetjük, ha a keresztrács átlátszó helyeit úgy vetítjük a fényérzékeny rétegre, hogy az átlátszó helyek vetületének középpontja zárt pályán fekszik. A találmány magyarázatára szolgálnak az 1—3. és 8. ábrák. Az 1. ábrában a négyzet egy rácsnyílás vetületét ábrázolja, a kör azon gyűrűt, amelyben a vetület középpontjának mozognia kell. Hogy a rajz áttekinthetőségét ne zavarjuk, csak tizenkét I—XII pont van a körben megadva és a négyzet középpontjának ezen tizenkét pont helyébe egymásután következő áthelyezése útján a 2. ábra keletkezik, amelyben a másolási intenzitások számokkal vannak megadva. Míg a 2. ábra a rács egy átlátszó helyének vetületeit ábrázolja fölülnézetben, addig I a 8. ábra az 1. ábrában látható köralakú I pálya I. pontján és az ezzel szemben