50735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék félárnyalatképek szétbontására fényérzékeny réteget nem érintő keresztrácsokkal való másolás útján

fekvő VII. ponton át vett metszet oldal­nézete. Ezen két pontban a vetítés két egyenlő szög alatt történik; (x, y) környezetében a két fénysugár egymással találkozik és itt a másolási időtartam kétszer oly nagy, mint (x—z) és (y—z)-nél. Ugyanazon folyamat ismétlődik a gyűrű két-két szemben fekvő • pontjában, ahol teljesen azonos szögek és központos sugarak teljes kizárása mellett {x—y)-ban a másolási idő tartam kétszer akkora. Az 1. ábrában föltüntetett tizenkét pontnál természetesen hat ilyen metszet lehetséges és innen ered, hogy (x—y) ket­tős másolási időtartama folytán "a közép­pont másolási időtartama 12, amint az a 2. ábrában föl van tüntetve. Ezen a fényre merőlegesen álló maximális 12 másolási intenzitás tényleg csakis egyenlő, csupán különböző síkokban fekvő szögek folytán az összes merőleges és szomszédos vagy központos és szomszédos fénysugarak kizá­rása mellett keletkezik. Ugyanez áll termé­szetesen a 2. ábra összes más intenzitás­számaira. Ebből kitűnik az intenzitásgörbe csökkenésének törvénye és az alakra vonat­kozólag világos, hogy a szélek sarkai az eltolási pontok szaporítása folytán eltűnnek és folytonos mozgásnál a 3. ábrában négy szomszédos rácspontnál szakadozott vona­lakkal jelzett alak adódik. Ha a pálya való­ságos kör, akkor körhöz hasonló rácspontok képződnek, ha a pálya ellenben kissé hosz­szúkás, akkor az úgynevezett tojásdad pálca­alak keletkezik. Azon eszközök, amelyek segélyével a rácspontok vetületét meghatározott pályára kényszeríthetjük, természetesen igen külön­bözők. Lényegileg mindig a fényforrást vagy a másolókeretet kell a kivánt pályán mozgatni. Következőkben az ilyen módon dolgozó másológép egy foganatosístási alakja példa­képen van ismertetve. A berendezés lényege abban áll, hogy a másolókeretet hordó keret egy második ker^t egyenes vezetékében eltolhatóan van ágyazva. A második keret az előbbi veze­tékhez képest 90°-kal eltolt kazánvezeték­ben csúszik. Excenterek és emeltyűrudaza­tok segélyével az egymásra merőlegesen álló egyenesvonalú mozgásokat a beállítható excenterek stb. alkalmas hajtása útján gyűrű­alakú (kör- vagy elliptikus) mozgássá ala­kítjuk át. A mellékelt rajzon ezen készülék lénye­• ges, forgathatóan ágyazott része a 4. ábrában a fényforrás felé fordított oldal fölülnézetben van föltüntetve. Az 5. ábra metszet a 4. ábra (A—A) vonala szerint. A 6. ábra metszet az 5. ábra, (B—B) vonala szerint, míg a 7. ábra metszet az 5. ábra (C—C) vonala szerint. A hajtószerkezet, valamint az egész készülék billentésére szolgáló alkatrészek nincsenek föltüntetve, mint hogy ezen részek a tálálmány megértéséhez nem szük­ségesek. Az (a) keret a rács, valamint a megvilá­gítandó réteg és a negíiv tartására szolgál. Az (a) keretet a (b) keret hordja. A (b) keret a félköralakú (d) keret (c) szán­vezetékében oly módon van eltolhatóan ágyazva, hogy az föl- és lefelé mozgatható. A (d) keret maga ellenben (c) szánvezeté­kek segélyével úgy van helytálló (f) kereten elrendezve, hogy az két irányban mozgat­ható. Az (f) keretre erősített (g) karok, melyekhez a (h) súlyokhoz vezető zsinórok, láncok vagy más effélék vannak erősítve, egyidejűleg a mozgó (b) keret számára vezető kengyel gyanánt vannak kiképezve. A (h) súlyok, melyek rugókkal is helyettesít­hetők, arra szolgálnak, hogy a (b) keretet a megvilágításhoz szükséges ferde helyzetben a (k) excenterek tehermentesítése céljából egyensúlyban tartsák. A (b) és (d) keretek mozgatására pl. az (i) és (k) excenterek szol­gálnak, amelyek az (1) hajtótengellyel be­állítható módon vannak összekötve. Az excentereket a? (m) ós (n) csavar­orsók segélyével állítjuk, amelyek az (1) tengellyel szilárdan összekötött (w) részben vannak ágyazva. Az (n) csavarorsó az (i) excenteren ülő (o) toldaton megy keresztül, míg a másik (m)l orsó a (k) excentert föl­vevő (p) szánba hatol. Az (i) excenter ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom