50735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék félárnyalatképek szétbontására fényérzékeny réteget nem érintő keresztrácsokkal való másolás útján

fekvő VII. ponton át vett metszet oldalnézete. Ezen két pontban a vetítés két egyenlő szög alatt történik; (x, y) környezetében a két fénysugár egymással találkozik és itt a másolási időtartam kétszer oly nagy, mint (x—z) és (y—z)-nél. Ugyanazon folyamat ismétlődik a gyűrű két-két szemben fekvő • pontjában, ahol teljesen azonos szögek és központos sugarak teljes kizárása mellett {x—y)-ban a másolási idő tartam kétszer akkora. Az 1. ábrában föltüntetett tizenkét pontnál természetesen hat ilyen metszet lehetséges és innen ered, hogy (x—y) kettős másolási időtartama folytán "a középpont másolási időtartama 12, amint az a 2. ábrában föl van tüntetve. Ezen a fényre merőlegesen álló maximális 12 másolási intenzitás tényleg csakis egyenlő, csupán különböző síkokban fekvő szögek folytán az összes merőleges és szomszédos vagy központos és szomszédos fénysugarak kizárása mellett keletkezik. Ugyanez áll természetesen a 2. ábra összes más intenzitásszámaira. Ebből kitűnik az intenzitásgörbe csökkenésének törvénye és az alakra vonatkozólag világos, hogy a szélek sarkai az eltolási pontok szaporítása folytán eltűnnek és folytonos mozgásnál a 3. ábrában négy szomszédos rácspontnál szakadozott vonalakkal jelzett alak adódik. Ha a pálya valóságos kör, akkor körhöz hasonló rácspontok képződnek, ha a pálya ellenben kissé hoszszúkás, akkor az úgynevezett tojásdad pálcaalak keletkezik. Azon eszközök, amelyek segélyével a rácspontok vetületét meghatározott pályára kényszeríthetjük, természetesen igen különbözők. Lényegileg mindig a fényforrást vagy a másolókeretet kell a kivánt pályán mozgatni. Következőkben az ilyen módon dolgozó másológép egy foganatosístási alakja példaképen van ismertetve. A berendezés lényege abban áll, hogy a másolókeretet hordó keret egy második ker^t egyenes vezetékében eltolhatóan van ágyazva. A második keret az előbbi vezetékhez képest 90°-kal eltolt kazánvezetékben csúszik. Excenterek és emeltyűrudazatok segélyével az egymásra merőlegesen álló egyenesvonalú mozgásokat a beállítható excenterek stb. alkalmas hajtása útján gyűrűalakú (kör- vagy elliptikus) mozgássá alakítjuk át. A mellékelt rajzon ezen készülék lénye• ges, forgathatóan ágyazott része a 4. ábrában a fényforrás felé fordított oldal fölülnézetben van föltüntetve. Az 5. ábra metszet a 4. ábra (A—A) vonala szerint. A 6. ábra metszet az 5. ábra, (B—B) vonala szerint, míg a 7. ábra metszet az 5. ábra (C—C) vonala szerint. A hajtószerkezet, valamint az egész készülék billentésére szolgáló alkatrészek nincsenek föltüntetve, mint hogy ezen részek a tálálmány megértéséhez nem szükségesek. Az (a) keret a rács, valamint a megvilágítandó réteg és a negíiv tartására szolgál. Az (a) keretet a (b) keret hordja. A (b) keret a félköralakú (d) keret (c) szánvezetékében oly módon van eltolhatóan ágyazva, hogy az föl- és lefelé mozgatható. A (d) keret maga ellenben (c) szánvezetékek segélyével úgy van helytálló (f) kereten elrendezve, hogy az két irányban mozgatható. Az (f) keretre erősített (g) karok, melyekhez a (h) súlyokhoz vezető zsinórok, láncok vagy más effélék vannak erősítve, egyidejűleg a mozgó (b) keret számára vezető kengyel gyanánt vannak kiképezve. A (h) súlyok, melyek rugókkal is helyettesíthetők, arra szolgálnak, hogy a (b) keretet a megvilágításhoz szükséges ferde helyzetben a (k) excenterek tehermentesítése céljából egyensúlyban tartsák. A (b) és (d) keretek mozgatására pl. az (i) és (k) excenterek szolgálnak, amelyek az (1) hajtótengellyel beállítható módon vannak összekötve. Az excentereket a? (m) ós (n) csavarorsók segélyével állítjuk, amelyek az (1) tengellyel szilárdan összekötött (w) részben vannak ágyazva. Az (n) csavarorsó az (i) excenteren ülő (o) toldaton megy keresztül, míg a másik (m)l

orsó a (k) excentert fölvevő (p) szánba hatol. Az (i) excenter ter-