50714. lajstromszámú szabadalom • Léghevítőbetét kandallókhoz, kályhákhoz, tüzhelyekhez és más effélékhez

— 2 — következtében a szobába terelik. A rajzokban a (6) lemezek belső fölülete nincsen tűzálló anyaggal burkolva, amint az az (1) lemezeknél (7-nél) föl van tüntetve. (3., 8. és 9. ábra.) Természétes, hogy nem okoz nehézséget és a találmány keretébe tartozik, a (6), lemezeknek hasonló módon való megvédése a tűzzel szemben. Nemcsak az (1) és (6) lemezek, hanem a tulajdonképeni kandallóhoz csatlakozó (8) cső is, a (3) tér felé fordított külső oldalaikon a fölület növelése céljából bordákkal vagy toldatokkal láthatók el. A (8) cső keresztmetszete kerek, tojásdad (1. és 2. ábra), vagy más alkalmas alakban képezhető ki vagy esetleg több csőbői állhat, amelyek azután a közös kürtőben egyesülnek úgy, hogy a (8) cső fölülete igen nagy, minek folytán a rajta lévő hevítő bordák révén az elvonuló levegőt nagy mértékben fölhevíti. A (8) cső belül is bordákkal látható el vagy más hasonló módon képezhető ki. Különösen kandallóknál úgy, a huzam szabályozása, mint a rostélyon végbemenő elégés szabályozása igen fontos. A 3. ábra szerint a huzam szabályozása végett forgatható (9) szellentyű van elrendezve, amely egyik végével a (10) csapok körül foroghat és szabad végén (11) fogantyúval van ellátva, a kandalló belseje felé pedig külön (12) huzamszabályozó szellentyüvel van elrendezve. Ezen (12) szellentyű a (9) szellentyű helyzete szerint a kandalló tüzelőterének kibocsátó nyílását a (8) cső felé többé vagy kevésbé elzárhatja és ily módon a huzam pontos szabályozását teszi lehetővé. A 4. ábrában lényegileg azonos, azonban szerkezetileg eltérő foganatosítási alak Van föltüntetve. Ez ugyancsak (12) szellentyűből áll, amely (10) pont körül lenghet és a (9) emeltyű révén állítható, amely a (13) fogakban, illetve hornyokban rögzíthető. A rostélyon végbemenő elégés különböző módon szabályozható. Ezen célra előnyösen a (2) rostély alatt lévő (14) teret használjuk, amennyiben annak (16) mellső falát szabályozható (15) ernyővel látjuk el. (3. ábra.) Ezen (15) ernyő minden helyzetében rögzíthető, minek folytán a levegő bevezetését a rostély alatt szabályozhatjuk. A (15) ernyő beállításának megfelelően a (2) rostélyon végbemenő elégést vagy csupán a kívülről bevezetett levegő vagy az a levegő tartja fönn, amely a (14) téren és a rostélyon át alulról a tüzelőanyaghoz jut (3. ábra). Az utóbbi esetben természetesen az égés erélyesebben megy végbe, amiből következik, hogy a tüzelés mindenkor a kivánt értelemben szabályozható. A tüzelőanyag elégésének további szabályozására, illetve a tüzelőanyag fogyasztás növelésére vagy csökkentésére a kürtőben (19) szellentyűt alkalmazhatunk, mely tetszés szerint zárható vagy nyitható és ily módon a levegőbevezetés szabályozása útján a tűzelőanyagfogyasztás módosítható. Kívánatos lehet magát az elégési levegőt, amely a (14) térből a rostélyon fekvő tüzelőanyaghoz jut, előmelegíteni. Ennek lehetősége is meg van a találmány tárgyát tevő kandallónál, mint az pl. a 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál látható. A (2) rostélyt ekkor üreges rostélyrudakből képezzük ki, amelyek hátsó vége a (14) térben, mellső vége azonban a (14) tértől elzárt (17) térben végződik, amely a tér a (18) fal közbeiktatása folytán keletkezik. A (16) fal (15) ernyőjén át belépő levegő ennélfogva előbb a (17) téren és a (2) üreges rostélyokon kénytelen áthaladni, itt tehát többé-kevésbé előmelegszik és csak azután jut a (14) térbe, mint azt a nyilak a 4. ábrában mutatják ; végül pedig a rostélyrudak között a tüzelőanyaghoz jut. Az égési levegő előmelegítése mellett azon lényeges előnyt érjük el, hogy a rostélyok állandóan, meglehetősen egyenletesen hütetnek, ami azok tartósságára lényeges befolyással van. Amintt a 4. ábrából látható, az oldalvagy hátsó falakon még a (21) lemez rendezhető el, amely az (1) lemezektől bizonyos távolságban áll, mimellett az ennek folytán keletkezett tér az üreges (2) rostélyokkal összeköttetésbe jut úgy, hogy a rostélyrudakban előmelegített levegő, swnict a 4. ábra nyilai mutatják, a hézagok köeött