50699. lajstromszámú szabadalom • Vezetőkészülék egy vagy több fokozatban dolgozó repülőszivattyúk számára

és pedig a 2. ábra a fokozattokok egyikének lefejtése. A 3. ábra a fokozattokok egyikének nézete, mimellett a tok, illetve az 1. ábra (A—B—C) vonala előtt fekvő részek el vannak távolítva. Az (1, 2, 3 .... . 12) pontok azon hengermetszet pontjait jelzik, mely a 2. ábrán kifejtve van föltüntetve. A 4. ábra a futókeréknek az 1. ábra (D—E) vonala szerinti metszete, mimellett egyidejűleg a fokozattok azon részei is metszetben láthatók, amelyeken a (D—E) metszési sík áthalad. Az 5. ábra a fokozattoknak az 1.. ábra {F—G) vonala szerinti metszete. A víz a futókerék kerületén egyenletes sebességgel lép ki és (a 3. ábra szerint az •(a) ponton) a vezetőkészülékbe áramlik. A futókerék további forgásánál egyidejűleg további vízmennyiség folyik hozzá, melynek fölvételére a vezetőkészülék a (b, c, d, e) pontokon kifelé egyenletesen kibővül, ha állandó szélességgel bír. A vezetőkészülék külső határolóvonala eszerint archimedikus spirális gyanánt adódik. A vezetőcsatornának ez az első darabja előnyösen a futókerék síkjában fekszik és a futókereket kerületének azon részén körülveszi, mely a vezetőcsatornák számának körülbelül megfelel (tehát például három csatorna mellett a kerület V» részén). Ez a spirálisdarab, ha a kerületen három-négy vezetőcsatorna alkalmaztatik, teljesen elegendő pontossággal körívek által helyettesíthető úgy, hogy a vezetőcsatornák az esztergapadon vagy körmarógépen kényelmesen megmunkálhatok, ha az (a, e) uton négyszögletes keresztmetszetűek. A spirális öt vagy több csatorna alkalmazása mellett is körívekkel helyettesíthető ugyan, azonban nagyobb csatornaszám esetén a csatornakeresztmetszetek kisebbek, tehát a súrlódási ellenállások nagyobbak, az öntés bonyolultabb lesz és a megmunkálás költségesebb úgy, hogy még nagyobb szivattyúméreteknél sincs ok több mint legfeljebb négy csatornát alkalmazni. A vezetőcsatorna (c)-nél teljes kezdeti keresztmetszetet ért el és itt kezdődik a keresztmetszetnagyobbodás. A csatornát (e) pontig az egyik homlokoldalon a szomszédos fokozat tokja zárta el; az (e) ponttól kezdve azonban a csatorna fokozatosan oldalt, a két vezetőkerék között lévő térhez halad, mimellett egyidejűleg a csatorna keresztmetszete fokozatosan nagyobbodni kezd, mint ez a 2. ábrából kitűnik. Ez a keresztmetszetnöveiés a géptervező tétszése szerint hosszú vagy rövid úton tarthat. Az 5. ábrán a vezetőcsatornáknak utolsó (g, h) részei vannak föltüntetve, melyek a következő fokozat, illetve a kibocsátás előtt lévő térnek síkjában fekszenek és melyekben a víz sebessége már csekély. A víz mindegyik vezetőcsatornából a csatornák számának megfelelő kerületrészen befelé a következő szívónyíláshoz, illetve a kibócsátónyíláshoz kerül. A víz most a következő futókerékbe az egész kerületen egyenletesen és egyazon mozgásiránnyal lép be és szükség esetén, mint azt az 5. ábra mutatja, közbehelyezett lapátok alkalmazhatók, melyek a víznek a' következő futókerékbe való belépésnél szükség esetén sugárirányt adhatnak. A 3. 4. és 5. ábrán a víznek a vezetőcsatornákban való egyenletes folyása és a vezetőcsatornák fokozatos görbítése látható, mimellett a görbület sugara megközelítőleg egyenlő a tok belső sugarával. Látható továbbá, hogy éles irányváltoztatások ki vannak küszöbölve és hogy a keresztmetszetnövelések csak teljesen fokozatosak, továbbá, hogy az összes folyadékrészek egyazon irányban és sebességgel lépnek be a következő futókerékbe. A leírt szerkezetnél azáltal kapunk további előnyt, hogy egyazon szivattyúval könnyen eszközölhetünk oly változtatásokat, hogy a szállított mennyiség egyébként egyazon viszonyok mellett különböző lesz. Ismeretes, hogy egyazon futókerék különböző szélesre készíttetik, aszerint amint annak többet vagy kevesebbet kell szállítania. Ennekfolytán a vezetőkészüléknek is minden kivitelnél más szélességgel kell bírnia, megfelelően a szállítandó mennyiségnek. Azonban