50675. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő berendezés tűzszekrényes csöves kazánokhoz, melynél a túlhevítőcsövek a tűzszekrény külső hátsó falától a hosszanti kazán fűtőcsövein át egészen a füstszekrényig mennek és a tűzszekrényekben tűzálló fal által vannak védve

szekrénybe bevezetett csövek tágasabb (f) füstcsöveken át a füstszekrénybe jutnak, hol a (g) karimák és a (c) csávarházak (5. ábra) közvetítésével a (c) nedves gőz-, illetve (d) száraz gőz bevezető csövekkel vannak gőzzáróan összekötve. A gőz be- és elvezetése a mellső csővégek (1) furatain történik. Minthogy az egyszerű, meg nera osztott öntvénydarabok gyanánt kiképezett gőzgyűjtőcsövek egymástól teljesen el van­nak választva, a csőpárok két szárának kü­lönböző kiterjedését semmi sem gátolja, annak dacára, hogy a csövekbe kanyarula­tokat úgy ennél, mint a következő fogana­tosítási alakoknál nem kapcsoltunk be. Ennél a foganatosítási alaknál a tűzálló (k) fedém egyes (1) téglákból van össze­állítva, melyek az (m) harántforralókon vannak megerősítve. A fedém két okból lejt előre; egyrészt, hogy a tűzszekrényben a túlhevítésre használt füstgázfölösleg egy vagy több füstcsősoron átáramoljon, más­részt pedig, hogy a fedémről a szálló hamu önműködően lehullhasson. Eme csak két túlhevítő esősorból álló foganatosítási alak aránylag kis fűtőfölülete miatt nagyobb mérvű túlhevítés általában csakis akkor ér­hető el, mikor a túlhevítőnek a tűzszek­rényben fekvő részéhez 50—lOO°/0 -kal több fűtőgőzt vezetünk, mint amennyit a két füstcsősoron át egyébként el lehet ve­zetni. Hogy a túlhevítőnek a tűz fűtő hatásá­nak és a sugárzó hőnek leginkább kitett alsó esősorait, főleg a gőzgép állása köz­ben a füstgázok bevezetési helye közelében lehetőleg megvédhessük, a túlhevítő alatt rostélypáncélszerű, levegővel hűtött (n) ala­kos vasak (4. ábra) vannak elrendezve. A fölső csősort és üreges támasztószegecse­ken vagy az (e) csőcsonkokon bevezetett levegő közvetlenül hűtheti. A füstcsövek és a tűzálló fedém fölött fekvő forralócsövek tisztogatását úgy a füst-, mint az (o) nyílásokon át (2. ábra) a tűz­szekrény felől végezhetjük. Az egyes túlhevítő elemeket egymástól függetlenül a tűzszekrényoldal felől lehet ki- és be'szerelni. A tűzszekrényben fekvő csőrészek, nevezetesen az alsó csősorok természetesen nagyobbmérvű romlásnak van­nak kitéve, de hozzáhegesztés által könnyen javíthatók, mikor a füstcsöveken fekvő cső­részek tovább használhatók. A túlhevítő egy másik foganatosítási alakja, melynél a föntebb leírt elrendezés lényegének megóvása mellett három túl­hevítő csősort lehet alkalmazni, a 3. ábrán látható. A három túlhevítő csősor akként van egymással összekötve, hogy az egyik cső­sor (a rajzon a legfölső) a nedves gőzt kapja a füstkamrában elhelyezett (c) ned­ves gőzgyüjtőcsőből és ezt a tűzszekrény fölső falához vezeti, hol az a (b) süvegeken a másik két túlhevítőcsősorba megy át úgy, hogy az előzetesen túlhevített gőz a két kisebb átmérőjű csősoron a füstszekrényben elhelyezett (d) gőzgyüjtőcsőbe megy vissza. Ez az elrendezés elvileg ugyanaz, mint az előbb leírt, az eltérés csakis az, hogy a gőzt a füstszekrénybe két csősoron vezet­jük előre. Ezért az előbbi elrendezéshez képest a túlhevítőföliilet lényegesen növe­kedik, a gőz be- és elvezetése pedig itt is a füstkamara felől történik. A három cső­sor magában véve, továbbá a nagyobb túl­hevítőfölületre való tekintettel is elég nagy keresztmetszetet nyújt a fűtőgázoknak a túlhevítőből való elvezetésére úgy, hogy ebben az esetben erre a célra forralócsöve­ket fölhasználni nem kell. A csőelrendezés olyan is lehet, hogy a nedves gőzt először az alsó csősoron vezet­jük át és a fölső esősoron vezetjük vissza a füstkamarához. Ebből az az előny szár­mazik, hogy a tűzhöz legközelebb eső csö­veken a leghidegebb gőz áramlik át, de ekkor a gőz összegyűjtésére szolgáló be­rendezés nem elég kedvező. Ugyanezt az előnyt a rajzban ábrázolt foganatosítási alaknál is elérhetjük a csőátmérők meg­felelő megválasztásával. A 6—8. ábrán egy háromsoros túlhevítő további foganatosítási alakja látható, mely­nél a csövek egymással akként vannak összekötve, hogy a legalsó csősor a tűz­szekrény hátsó falán alkalmazott (p) kama-

Next

/
Oldalképek
Tartalom