50649. lajstromszámú szabadalom • Magánjáró talajművelőgép

- 8 -azon síkban mozdulhat el, mint a (20) szektor. A szántószerkezetnél tehát a következő beállítások lehetségesek: 1. A (8) tárcsák hajlásszögének beállítása a (18) kézikerék segélyével; 2. A (21) kaparóknak vízszintes síkban való beállítása a (24) csavarok segélyével; 3. A kaparóknak magassági irányban való beállítása a (32) kézikerék segélyével. Hogy a gépet, midőn a földterület szélére érkezett, meg ne kelljen fordítani, a szántószerkezet az 1. és 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál két (35) és (36) csap körül elforgathatóan van elrendezve úgy, hogy a 2. ábrán szakadozott vonalakkal föltüntetett helyzetbe forgatható és így a kocsi az ellenkező irányban való szántás céljából egyszerűen visszafelé hajtható. A szántószerkezetnek a (35) és (36) csapok körül való elforgatása a következő berendezés segélyével történik : A mótor által hajtott (37) tengely egy <38) kúpkerékben végződik, mely állandóan két (39) és (40) kúpkerékkel áll kapcsolatban. Ezen kerekek lazán ülnek a (41) haránttengelyen, melyre egy (42) kapcsolószerkezet van eltolhatóan ékelve. Ha ezen szerkezetet a (41) tengelyen az egyik vagy másik irányban eltoljuk, akkor a tengely <39) vagy (40) kúpkerékkel jön kapcsolatba és így forgási iránya a bekapcsolt kúpkerék szerint változik. A (42) kapcsolószerkezet eltolására a (43) emelő szolgál, mely a (44) tengelyre van szerelve, ahol egy utóbbi még egy másik, görgővel ellátott (45) emelőt is hord. A (41) tengely két végére a (46) és (47) lánckerekek vannak erősítve, melyek a (48) •és (49) láncok révén az (52) és (53). tengelyekre szerelt (50) és (51) dobokat hajtják. Ezen dobokra két (54) és (55) kötél göngyölhető föl, melyek az (56) és (57) pontokban a (10) kerethez vannak erősítve és a kocsivázra ágyazott (58) és (59) tárcsák körül vannak vezetve. A (10) keret (11) hosszrúdjának egy (60) kiugrása van, mely a (45) emelő (61) görgőjéhez ütközik, ha a köteleknek a mótor által hajtott (50, 51) dobokra a megfelelő irányban való fölgöngyölése által a (10) keretet 90°-kal elforgattuk és függélyes helyzetbe állítottuk. A (60) kiugrás ekkor a (42) kapcsolót a görgős (45) emelő, a (44) tengely és a (43) emelő közvetítésével eltolja és a másik kúpkerékkel hozza kapcsolatba. Ennek következtében az (50) ós (51) dobok forgási iránya ellenkezőre változik és a kötelek, miközben a dobokról legöngyölődnek, a (62, 63) és (64, 65) tárcsapárokra feküsznek át és ily módon visszatartják a (10) keretet, mely ennek folytán rázkódás nélkül érkezik meg az 1. és 2. ábrán pontozva rajzolt helyzetbe. Egyetlen egy elforgatható keret helyett a kocsinak úgy elülső, mint hátsó végén is egy-egy eketartó keret rendezhető el a 3. ábrán föltüntetett kivitelben. Ekkor mindegyik keret a kocsiváz mindegyik végén elrendezett (66) tengely körül forgatható el, melyre a szántószerkezet csuklós tengelyét hajtó (67) lánckerék van ékelve. A (68) keret fölemelésére a (70) kézikerék segélyével forgattiajó (69) végnélkül csavar és az általa hajtott két (71) lánckerék szolgál, amelyek a (68) kerettel a (72) láncok, (73) vonórudak és (74, 75) rúgók útján vannak összekötve. Könnyen belátható, hogy ugyanez a berendezés úgy is kiképezhető, hogy az egyik eketartók keretet fölemelje és a másik keretet egyidejűleg lesülyeszsze. A leírt berendezéssel egyúttal a szántás mélysége is szabályozható. A 4. ábrán föltüntetett kivitelnél mindegyik gömb3üvegalakú eketárcsa külön van szerelve úgy, hogy a tárcsáknak a talajhoz való hajlásszöge tetszőlegesen szabályozható és a tárcsák a szántás mélységének változtatása céljából fölemelhetők anélkül, hogy a mótor által való hajtásuk egy pillanatra is megszűnnék. Minden eketárcsa egy-egy (76) tengelyre van szerelve, mely egyik végén a (77) kötéltárcsát hordja és két (78, 79) karban nyugszik, melyek a (80) és (81) pontokon a (82) tengelyre vannak forgathatóan ágyazva. Ha az eketárcsáknak a talajhoz képest valamely tetsző