50574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehezen ömleszthető keramikus anyagoknak elektromos hevítő ellenállások segélyével való ömlesztésére és derítésére
állásokon nyugvó ömlesztett tömeg, vagy esetleg külön Dyomóeszközök, pld. rugók Btb. segélyével eltolásuk közben is jó áramvezető összeköttetést biztosítanak a helytállóan elrendezett (m) elektródával. A 3. ábra csak egyetlenegy mozgatható, még pedig függélyes irányban lefelé tolható (r) elektródát mutat, míg a fölső (s) elektróda helytállóan van elrendezve és az alsó ellenállásnak teleszkopszerű fölvételére szolgáló (»') furattal bír, mely egyidejűleg nyomólevegőnek vagy hasonló anyagnak a kemence belsejébe való bevezetésére szolgál. A nyomólevegőnek föladata az, hogy az ömlesztési folyamatnak befejezése után az ömlesztett anyagnak az (r) elektródák eltolása folytán fölszabadult nyíláson át való kifolyását elősegítse. Ez utóbbinak alakja és nagysága a (t) acélmatricák által határolható, melyek az (r) elektróda lefelé mozgásának megkezdése után oldalról megfelelő tolószerkezetek segélyével mozgathatók úgy, hogy az (r) elektródának vékony részei a (t) matrica nyílásán mag gyanánt megy át, mely mag ily módon a matricperemek által külsőleg határolt, a kemencéből kifolyó ömlesztett anyagnak belső formáját határozza meg. Természetesen több mint két, vagy három egymásba tolható, vagy egymáshoz képest eltolható részből álló ellenállási test is használható elektróda gyanánt. Az ellenállási testek száma, mérete és a kontaktusok mikéntje a mindenkori ömlesztendő tömeg mennyisége és továbbá azon alak szerint igazodik, melyet a tömegnek adni óhajtunk. A fent ismertetett berendezések a bevezetésben említett elektromos ellenállási hevítő kemencéknek első csoportjába tartoznak. Az eljárás azonban bizonyos módosításokkal a másodsorban említett csoportnál is alkalmazható. A 4. ábrában föltüntetett szerkezet abból az ismert berendezésből indul ki, melynél az ömlesztendő anyag széntégelyben (csőben vagy hasonló alakú testben) ömlesztetrk meg, mely egyúttal az egyik elektródát alkotja. A köpeny, mely a tartályt körüivevő poralakú vagy szemesés fűtő ellenállási tömeget bezárja, alkotja a második elektródát. A találmány szerint már most egy a középső elektródának (tégelynek, esőnek) harántmetszetét pld. közvetlenül az ömlesztési folyamat befejezése előtt változtató segédtestnek eltolása az ömlesztési teret akként befolyásolja, hogy az ömlesztett anyagnak éppen úgy, mint a már ismertetett többi kemencénél egy, vagy kétoldalúan erősebben kell fölhevülnie. Ha az ömlesztési teret csökkentő széntest, ahogy ez a jelen esetben a 4. ábrában föl van tüntetve, az ömlesztési teret teljesen kitöltő magot alkot, ha tehát ezen széntest a tégely elektródának falát ott növeli, vastagítja, ahol ömlesztendő anyag nincs, akkor az ömlesztési tér csökken, az egész tömeg ös8zenyomatik és főleg a tömegnek alsó, az eltávolítási helyéhez legközelebb eső része hevíttetik föl hatásosan. A jelen esetben azonkívül egy segédtestnek a tégelyelektróda furatába való bevezetése által a tégelynek fölső, kevésbbé forró része felé való meleg kisugárzás meggátoltatik úgy, hogy ismét főleg az ömlesztett anyagnak alsó, a lecsapolás helyéhez legközelebb eső részei befolyásoltatnak leghatásosabban. Az ömlesztési teret ugyanis kezdettől fogva nem méretezhetjük oly kicsinyre, hogy az ömlesztett anyag számára éppen elegendő nagy legyen, mivel az ömlesztett anyag folyós halmazállapotban sokkal kisebb helyet foglal el, mint poralakú halmazállapotban; az utóbbi esetben ugyanis teljesen hozzáilleszkedik az ömlesztési térnek alakjához és térfogatának megfelelően közök meghagyása nélkül tölti ki azt. Az ömlesztési teret csökkentő testtel egyúttal az ömlesztő tégelynek belső falairól az esetleg odatapadt kvarcot is lesúrolhatjuk és végül ezen test még arra is szolgálhat, hogy a folyós tömeget az ömlesztő csőből vagy hasonlóalakú testből, pld. a formába lökje. Az ömlesztett kvarcnak az ömlesztő tégelyből nyomólevegő segélyével való kibocsátása, kilökése már ismeretes. Ezt a jelen esetben is fölhasználhatjuk, amennyiben a*
