50574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehezen ömleszthető keramikus anyagoknak elektromos hevítő ellenállások segélyével való ömlesztésére és derítésére

4 -ömlesztőteret, csökkentőtaret kifúrjuk, vagy egyébként ürösen képezzük ki és. ezen ürön nyomólevegőt, gőzt Vagy hasonló anyagot fuvatunk be, mely a tömeget az ömlesztőtérből kiszorítja. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítás! alak szerint a tégelyelektróda gyanánt szolgáló (c) széncső, melyet a chamotteból vagy hasonló anyagból álló (b) lemez rögzít, az (a) falazásban szilárdan van ágyazva. A (c) csőtől megfelelő távolságban fekszik a második elektróda gyanánt szolgáló (d) széngyűrű. Az elektródák közötti teret a (j) hevítőellenállási tömeg, pld. szén vagy grafit tölti ki. A (c) ömlesztőcső ki van fúrva; a megfelelően alakított (e) dugó tömör zárást képez, mely lengő emeltyűk vagy hasonló szerkezetek segélyével korai kiesés ellen biztosítva van. Az (a) falazás fönt tölcsérszerűen van kivájva, hogy az ellenállási tömeg a szükségnek megfelelően önműködően kerüljön a fűtőtérbe. A kemencét az (f) födő födi, melynek célszerűen chamotteal bélelt (g) furatába egy (h) széntest föl- vagy lefelé tólhatóan van ágyazva. Ezen (h) csúszótestet az (i) csavarorsókon nyugvó (k) csavarhajtás hordja úgy, hogy az (1) kézikeréknek forgatásánál a (h) test a (c) csőben föl és alá mozog. A (h) test ki van fúrva és ezen furathoz nyomólevegő, vagy hasonló test számára való vezeték csatlakozik. A kemencének alvázára erősített (n) tartókon egy (c) tengely nyugszik, mely a fp) csavarhajtástól nyeri forgását. Ezen forgás folyamán az (a) tengelyre erősített görgőkön át vezetett láncok fölcsévéltetnek vagy lebocsátatnak úgy, hogy az (f) kemencefödő a (h) csúszóte8ttel együtt föl vagy lefelé mozgattatik. Ezen mozgásnál a födő célszerűen vezető görgők segélyével biztosíttatik oldalirányú eltolás ellen. Egy a tégelyelektródában eltolható csúszótestnek alkalmazása azon további előnnyel bír, hogy az ömlesztett tömegek alakítását is eszközölheti. Ha ugyanis az 5. ábrában föltüntetett kemenceszerkezet szerint a (h) segédelektródát dugattyús test alakjában képezzük ki, azaz ha annak külső átmérőjét kisebbre méretezzük a (16) tégely belső átmérőjénél, akkor ömlesztési tér gyanánt csak a tégely és a dugattyús test közötti gyűrűszerű tér marad fönn. Ha a tömegnek ömlesztése után a dugattyútestet alámerítjük, akkor az ömlesztési térben lévő anyag fölszíne emelkedik úgy, hogy az anyag lehetőleg nagy fűtőfölületre oszlik el és ennek következtében a tökéletes derítéshez szükséges kedvező hevítésnek van alávetve. Ha a dugattyús test ugyanazon alakkal bír, mint az ömlesztési tér oly módon, hogy a kettő között aránylag kicsiny tér marad meg, akkor a dugattyús test alámerítésénél az ömlesztett anyagnak vékony rétege képződik, mely nagyfokú melegnek van kitéve és ily módon a lehető legnagyobb mértékben déríttetik. Az ömlesztett anyag derítés után magától is odatapad a dugattyús testhez, mivel ennek hőfoka kisebb az Ömlesztő tégely hőfokánál; a dugattyús testet azonban még külön akként is képezhetjük ki, hogy az ömlesztett anyagot föltétlenül megragadja és rögzíti. Lehet tehát a tégelyt és vele együtt az egész kemencét eltávolítani, vagy viszont a dugattyús testet a tömeggel együtt a kemencéből kiemelni. Ha az ömlesztőtégelynek eltávolítása után ennek helyébe formát helyezünk a kemencébe, akkor a tömegnek alakítása a kemencében mehet végbe, például kifúvás által. Ha a dugattyús test ürös és a nyomólevegő vezetékével van összekötve és oldalas furatokkal van ellátva, akkor a tömegnek alakítása a levegőnek ezen oldalas nyílásokon való kifúvása által történik, mivel ezáltal a tömeg a dugattyús testtől eltávolodik és a formának belső falához szorul. De lehet a tömeget a forma nélkül alakítani külön nyomószerkezetek segélyével, melyeket a tégely eltávolítása után a kemencébe hozunk. Ha a dugattyús testet a tömeggel együtt a kemencéből kiemeltük, vagy viszont a kemencét és a tégelyt eltávolítottuk, akkor az ömlesztett anyagnak alakítása térmér