50574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehezen ömleszthető keramikus anyagoknak elektromos hevítő ellenállások segélyével való ömlesztésére és derítésére

eljárás, ill. oly berendezés, melynél alkal- | mas pillanatban és megfelelő helyeken az ömle3ztendő anyag hőfokát tetszőleges helyeken azáltal változtatjuk meg, hogy a hevítő ellenállásoknak, ill. elektródáknak a bevezetésben említett kétféle elrendezése szerint vagy magukat az elektródákat mozgatjuk, ill. toljuk el, vagy pedig ezen eltolást egy a belső elektródát befolyásoló segédelektródával visszük véghez. A mellékelt rajzokban több, az előbbiekbenjellemzett eljárásoknak foganatosítására ítzolgáló berendezés van íöltüntetve. Az 1., 5. és 13. ábrák a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló többféle berendezésnek függélyes hosszmetszetei. A 6., 12. és 14. ábrák részletrajzok. Az 1. ábrában függélyes metszetben föltüntetett olvasztó kemence, melynek az (a) alapfalazaton nyugvó, fönnt nyitott vagy boltozott (b) ömlesztési tere két egymással szemben fekvő oldalfölületén szén- vagy grafitlemez, illetve (d, e) lap által van határolva, melyekhez az áramnak (f, g) be-, ill, elvezetődrótjai csatlakoznak. A (d, e) falaknak coaxális furataiban egy • egy lemez, rúd, vagy csőszerű (h, i) szénelektróda eltolhatóan van ágyazva, ahol is a (d, e) lemezek és az elektródák közötti áramvezető összekötésnek javítása céljából a falak (k, 1) tömítő szelencékkel lehetnek ellátva, melyek granulált szénnel, vagy széngrafittal lehetnek kitöltve. Az elektródáknak belső végei egy harmadik (m) elektróda segélyével vannak egymással összekötve, mely a végelektródáknál tetemesen kisebb harántmetszettel bír; az (m és v) elektródák közötti áramvezetői összeköttetést a (h, i, m) testeknek teleszkopszerű kapcsolása által létesítjük. A (d, e) lemezekbe, ill. a (h, m, i) elektródákba bocsátott áram ez utóbbiakat erőien fölhevíti, még pedig a végelektródákat nagy harántmetszetük folytán kevésbbé, mint a középső kis harántmetszetű (m) elektródát. Ez utóbbit körülvevő anyag tehát gyorsabban és egyenletesebben öínlesztetik | meg, mint a végelektródákat körülvevő anyag. Ha az ömlesztési folyamat már most elég hosszú ideig tartott, akkor vagy mindkét (h, i) elektródát, vagy pedig csak ezeknek egyikét az (n) kézikerék forgatása által lassan kifelé hajtjuk. A (n) kézikeréknek egy furata az elektródák által körülfogott végű (o) csavarorsók meneteivel kapcsolódik anya gyanánt, ahol is az orsó. pld. négyszögletes harántmetszetű is lehet, hogy az elektródáknak a (p, d, e) ágyazásokban való elforgatását megakadályozzuk. A (h. i) elektródáknak kihúzása folytán a középső (m) ellenállás mind nagyobb és nagyobb darabon válik Bzabaddá úgy, hogy miután fehér izzó állapotban van és sokkal erősebben van fölhevítve, mint az elektródák úgy, hogy az ömlesztési hely mindinkább a (h, i) elektródák felé terjeszkedik és mind jobban és jobban fölhevül, minek következtében az ömlesztett tömeg hígabb lesz és a távozó elektródákat gyorsan követi. A (h, i) elektródákat, vagy pedig esetleg csak ezeknek egyikét a kemence (d) fejlemezének nyílásán, vagy pedig a (p, d, e) lemezekkel együtt húzzuk ki. Az ömlesztett anyag ezen fölszabadításnak különböző módja és az alkalmazás célja szerint az anyagot, már most rudákká, csövekké, lemezekké dolgozhatjuk föl, vagy pedig tetszőleges más módon távolíthatjuk el a kemencéből és az üvegtechnikában ismeretes elvek fölhasználásával vízgőznek vagy levegőnek fölhasználásával, vagy pedig sajtó alatt alakíthatók, ahol esetleg a középső és a természetesen szintén kihúzható (m) elektróda az ömlesztett tömegnek alakítására, lényeges befolyást gyakorolhat, amennyiben mag gyanánt a formában megmarad és később eltávolíttatik. A 2. ábra szerinti foganatosítási alaknál a (h, m, i) ellenállások elrendezése akként van kontemplálva, hogy a (h, i) elektródák lemezek alakját veszik föl, melyek egy vagy kétoldalasan rézsútos irányban dűlnek és egyidejűleg a (b) ömlesztőkemencének fenekét képező középső (m) elektródán feküsznek és saját súlyuknál, valamint az ellen-