50502. lajstromszámú szabadalom • Berendezések képeknek távolba való telegrafikus átvitelére

6 — adókészüléket megállítani, úgy a 2. ábrá­ban a (62) emelőt fölemeljük és ezáltal egyrészről az (59) kilincset működő állásba hozzuk, másrészről pedig a (69) helyi telep áramkörét (64)-nél megszakítjuk úgy, hogy ha a (C) henger (51) ütközője az (59) ki­lincset elérte, a henger megállíttatik. Miután a vonaláram zárva marad, mialatt a (C) henger megakasztva tartatik, a (29) relais által gerjesztett (19) elektromágnes (20) fegyverzete vonzott állásában marad és a (22) horog az (A) hengert megakasztva tartja. Hogy a fölvevő állomásról ismét megin­dítsuk mindkét állomás készülékeit, a 2. ábrabeli (62) emelőt egyszerűen lenyomjuk, mely ekkor a (64) kontaktus segélyével a (69) telep áramkörét ismét zárja. Ezáltal az (56) elektromágnes gerjesztetik, az (59) kilincset vonzza és a (C) hengert meg­akasztó (51) ütközőt elereszti úgy, hogy a (C) henger újból megindul. Amely pilla­natban már most a (65) pecek a (66) rugó­hoz ér a vonaláramkör megszakíttatik és ezáltal (aí föladóállomás (1. ábra) (29), ill. (19) elektromágnesei árammentessé válnak úgy, hogy az (A) henger elindul. Az 5. ábrában a föladóállomás egy vál­tozata van föltüntetve. A szerkezet mecha­nikai része az 1. ábrabelivel megegyezik és csupán elektromos része van kissé meg­változtatva, amennyiben a már leírt része­ken kívül még egy (118) helyi telepet, az (R) relaist és a (119) kommutátort tartal­mazza, mely utóbbi a (120) kapcsolókarból és a (121, 122) kontaktusokból áll. Az (R) relais a (118) helyi telep által táp­lált (123) elektromágnesből, a szigetelt (124) szorítóból, a (126) kontaktussal érintkező (125) fegyverzetből áll, mely a relais gerjesztetten állapotában egy (128) rúgó által a (127) kontaktushoz szorítta­tik. A (126, 127) kontaktusok a (119) át­kapcsoló (122), ill. (121) kontaktusaival vannak összekötve. A 6. ábrában föltüntetett foganatosításí alaknál a föladó és fölvevő készülékek elek­tromechanikai és elektromagnetikus elren­dezései fordítottak, amennyiben a kisebb l átmérőjű henger a fölvevő állomáson, a nagyobb átmérőjű henger pedig a föladó­állomáson van elrendezve. Itt a föladóhen­ger folytonosan jár, ellenben a fölvevő­henger időszakonként megakasztatik. A föladóhenger minden teljes fordulatnál meg­szakítja a vonaláramkört és ezáltal lehe­tővé teszi, hogy a fölvevőhenger synchron mozgását minden egyes megakasztás után újból kezdje el. Ha ezen berendezéssel megállapított ábécét képező vonalakat és pontokat aka­runk átvinni, úgy ezeket szigetelő tintával vagy festékkel egy megfelelően vonalzott fémlemezre írjuk, melyet úgy csavarunk föl, hogy az első vonal vége a második vo­nal elejével összetalálkozzék, miáltal a fém­lemez vonalozása folytonos csavarvonallá összegeződik, helyen a henger tengelye és a csúcsot mozgató vezetőorsó közé iktatott fogaskerékáttétel megfelelő megválasztása­kor a fölvevőcsúcs végighalad. Ezen eljárással tetszőleges természetű sürgönyöket és hireket nagy sebességgel továbbíthatunk. A képeket a föladott eredeti képnél na­gyobb léptékben is reprodukálhatjuk, ha a (C) fölvevőhenger átmérőjét megfelelően nagyobbra választjuk, amidőn is a henger forgásának szögsebessége az (A) adóhen­ger szögsebességéhez viszonyítva, ugyanaz lesz, mint az eredeti nagyságban való re­produkciónál, csupán a (C) henger kerületi sebessége nagyobb. Emellett a hengert hajtó fogaskerékáttételt úgy választjuk, hogy a fölvevő csúcs elmozdulását megfe­lelően gyorsítjuk. Ha a reprodukálandó kép átmenet nél­kül sötét és világos, vagyis, teljesen szi­getelő és vezetőrészeket tartalmaz, úgy a vonaláramra szuperponálódó áramimpulzu­sok egyenlő intenzitással, de különböző idő­tartammal bírnak, amint ezt a 8. ábra jelzi, ahol az (5) képfölület rövidebb és hosszabb vonalakkal jelzett vezető részekből és a megszakításokkal jelzett szigetelő részek­ből áll. Az ábra jobboldalán (E)-nél a vo­nalban folyó áramok diagrammja van föl­tüntetve, melyben a folytonos pontozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom