50502. lajstromszámú szabadalom • Berendezések képeknek távolba való telegrafikus átvitelére

utat leírta, az egyik (A) henger megáll és I addig vár, míg a másik (C) henger újból megszakítja az áramkört, ami megint az (A) hengernek újbóli megindulását idézi elő. Az 1. ábrában (a)-tól (b)-ig terjedő, az (a, o, b) szögnek megfelelő ívhossz halad el a (16) csúcs alatt, mialatt az áram meg van szakítva. Ezen részen tehát átviendő képnek nem szabad lennie. A 2. ábrában a kerület (c, d) része, mely a (c, o' d) szögnek felel meg, halad el az (53) csúcs alatt, mialatt az (A) henger meg van akasztva. A vonaláram megszakítása alatt pedig a (d, e) kerületi rész halad el a csúcs alatt. A (C) henger kerületének ezen (d—c) része az (A) henger (a—b) ke­rületrészével egyenlő. A vonaláramkör az adókészüléknél a (40) és (42) pontok között két ágra ágazik szét. Az egyik a (41) ellenálláson át állandóan zárva van úgy, hogy a vonalban a szynchro­nizmust szabályozó megszakításoktól elte­kintve, bizonyos minimális áram állandóan folyik. A másik árama ellenben a (16) csúcs és (17) kefe segélyével az átviendő képen megy keresztül, miután ez pedig szi­getelő és vezető részekből áll, az áram ezen mellékágban ingadozásokat szenved, melyek a másik ágban folyó minimális áram fölé helyeződnek. Ezen ingadozásoknak nincsen befolyásuk a (29) elektromágnesre (1. ábra) és a (70) elektromágnesre (2. ábra), amelyek to­vábbra is fogva tartják fegyverzeteiket és zárva tartják a (28) (1. ábra) és (29) (2. ábra) helyei telepek áramköreit. Ellenben az áramerősség ingadozásai az (55) elektromágnesre (2. ábra) olyként hat­nak, hogyha ennek gerjesztése az említett ingadozások alkalmával erősíttetik, úgy az (54) fegyverzet erősebben vonzatik és az (53) csúcs nagyobb nyomással szorul a (C) hengeren fekvő reprodukáló lapokra. Az (54) kar úgy működik, mint valamely izom és azon nyomások, melyeket az árammaxi­mumok hatására kifejt, a képhelyeket idé­zik elő, mert ezen helyeken az (53) csúcs­nak a reprodukáló lapokra kifejtett nyo­mása a karbonpapirosról festéket visz át az ezt borító selyempapirosra. Ezáltal két kép keletkezik és pedig az egyik kép a se­lyempapiroson áll elő az erre átvitt festék­anyag és a papir fehérsége által, míg a másik kép a karbonpapiron képződik a meg­maradt festék és a papírlap színe által, mely a selyempapirosra átragadt festék el­távolítása után tűnik elő. Ezen két kép egymásnak negativja. Ha mindkét állomás készülékeit a föl­adóállomásról meg akarjuk állítani, úgy az 1. ábrabeli (25) excentert elforgatjuk, mi­által a (27) kontaktus megszakad, az ex­center pedig a (22) horgot működő állá­sában tartja. Az (a) henger (10) ütközője a (22) horogba akad és az (A) henger megáll. A (27) kontaktus megszakítása által a vo­naláram megszakad és a (29) elektromág­nes gerjesztése megszűnik, miáltal a (19) elektromágnes is kikapcsoltatik a (28) helyi áramköréből. A vonaláram megszakítása folytán a 2. ábrabeli (70) elektromágnes is árammen­tessé válik és az (56) elektromágnest a (69) helyi telep áramköréből kikapcsolja, miál­tal ez elereszti az (59) horgot, mely a (C) hengert az (51) ütközőnél fogva megállítja. Ha a föladóállomásról mindkét állomás készülékeit újból meg akarjuk indítani, ele­gendő az 1. ábrában a (24) emelőt le­nyomni, miáltal a (25) excenter a (22) horgot elereszti, a (27) kontaktus pedig a vonaláramkört ismét zárja. Ez utóbbi azon­ban a (29) relaist és ennek közvetítésével a (19) elektromágnest gerjesztvén, a (22) horgot még mindig működő állásban és az (A) hengert megakasztva tartja. Ellenben az újból zárt vonaláramkör által gerjesztett (70) elektromágnes a fölvevő állomásnál (2. ábra) az (56) elektromágnest bekapcsolja úgy, hogy ez az (59) kilincset vonzván, a (C) hengert elindítja. Amint már most en­nek (62) pecke a (66) rúgót hátranyomja, a vonaláram megszakíttatik és a föladóállo­más (29), ill. (19) elektromágnesének áram­mentessé válása folytán az (A) henger is megindul. Ha a fölvevőállomásról kivánjuk a föl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom