50502. lajstromszámú szabadalom • Berendezések képeknek távolba való telegrafikus átvitelére

mas motor, pl. elektromotor segélyével az (5) fogaskerék közvetítésével hajtatik. A (12) fogaskerék a (13) dobot hordja, melyre a (9) pofa rászorítható, miáltal a (12) fogaskerék forgását súrlódási kapcsolat útján az (A) hengerre viszi át. Az (A) hengerrel párhuzamosan elrendezett és megfelelő fogaskerékáttétel segélyével hajtott (14) vezető orsón egy csavaranya tolódik el hosszirányban, mely egy (15) kar végén az elszigetelt (16) csúcsot hordja. Ez utóbbi az (A) hengeren csavarvonalat ír le és ezáltal a hengerre fektetett egész képet végigtapogatja. A (16) csúcs úgy van elrendezve, hogy csak akkor érintkezik az (5) képlemezzel, ha a vezetőorsó és csavaranya közötti kapcsolatot létesítjük. A (18) tengelyen lenghetően és a szerkezet többi részétől elszigetelten megerősített (17) kontaktusrúgó a (4) henger vezetőfölületének szélét súrolja. Az (A) föladóhenger alatt elrendezett (B) akasztókészülék a (19) elektromágnesből és a (21) tengely körül lengő (20) emelőből áll, melynek (22) horga a (19) elektromágnes gerjesztése alkalmával a (23) rúgó ellenében a (10) kar pályájába emettetik. A (24) karral működtethető (25) excenter segélyével a (22) horgot kézzel emelhetjük, az excenter (26) karja pedig a (27) kontaktussal együtt árammegszakítót képez. A vonaláram által gerjesztett (29) relais a (30) fegyverzete és a (31) kontaktus segélyével a (19) elektromágnesen keresztül zárja a (28) helyi telep áramkörét. A 2. és 4. ábrában föltüntetett fölvevőkészülék hasonlít a föladókészülékhez, amennyiben ugyancsak a csonkakúpalakú (43) fémdobból és az erre helyezett (44) hengerből áll, mely a (47) tárcsa, az erre erősített (48) csap és az erre ágyazott (50) fékezőemelő közvetítésével hasonló módon hajtatik, mint a föladókészülék (A) hengere. A (44) hengerre az átnyomófestékkel bevont (45) papirlap, pl. karbonpapirlad festékezett oldalával kifelé van fektetve, melyre egy második vékony (46) papirlap, pl. selyempapiros van helyezve. A fölvevőhengeren, ill. az ezt bevonó papírlapokon az (55) elektromágnes fegyverzetét képező (54) emelőn alkalmazott tompa (53) gyémántcsúcs nyugszik. Az (54) emelő, ill. (53) csúcs alkotóirányú eltolódását a föladókészüléknél leírt fogaskerékáttétel és vezetőorsó eszközli. A fölfogókészülék alatt lévő (D) akasztókészülék az (56) elektromágnest és az (58) tengely körül lengő (57) emelőt tartalmazza, melynek (59) horga az elektromágnes gerjesztése alkalmával az (51) ütköző pályájából kitér, különben pedig a (60) rúgó által az (51) ütköző pályájába emeltetik. A (61) bütyök az (59) emelőnek kézzel való beállítását teszi lehetővé, a (62) bütyök pedig lehetővé teszi, hogy az (59) emelőt állandóan bekapcsolt helyzetben tartsuk és egyidejűleg a (63, 64) kontaktusok segélyével a (69) telep áramkörét megszakítsuk. A (47) tárcsával az elszi-i getelt (65) pecek van összekötve úgy, hogy ezzel együtt forog és a tárcsa minden körülforgása után a (66) lemezbe ütközik és &zt fölemelvén, a (67, 68) kontaktusok között a vonaláramot egy pillanatra megszakítja. Ha a (63, 64) kontaktus zárva van és a vonaláram a (70) relaist gerjeszti, úgy ez (71) fegyverzetével a (72) kontaktust érintvén, a (69) helyi telep áramkörét az (56) elektromágnesen keresztül zárja. 1 Hogy mindegyik állomás föladó és fölvevő gyanánt működhessék, mindegyik állomást egy, az 1. ábrában föltüntetett föladókészülékkel és 2. ábrában föltüntetett fölvevőkészülékkel szereljük föl. Az 1. ábrában a fölvevőkészülék (X)-nél és a 2. ábrában a föladókészülék (Y)-nél van sematikusan jelezve. A találmány lényeges részét az isosynchronizmus föntartására szolgáló berendezés képezi, mely a 7. és 10. ábra kapcsán van ismertetve. A föladó- és fölvevőállomáson lévő (A) és (C) henger különböző átmérővel bír és