50502. lajstromszámú szabadalom • Berendezések képeknek távolba való telegrafikus átvitelére

- 3 -oly szögsebességgel hajtatik, hogy egyenlő kerületi sebességgel forognak. A két állomást összekötő vezetékben a (36) áramforrás, a (41) szabályozó ellenállás, továbbá a (67—68) kikapcsoló van elelrendezve, melyre a (C) henger (51) bütyke működik (lásd a 2. ábrát is). Az áramkörbe még a (19—29) elektromágnes van iktatva, mely a (20) fegyverzet segélyével az (A) henger (10) ütközőjének pályájába nyúló (22) horgot mozgatja (lásd az 1. ábrát is). Az (A) henger minden fordulat végén megakasztatik, míg a (C) henger állandóan forog. Az áramkör minden fordulatnál egyszer bekövetkező rövid megszakítástól eltekintve, állandóan zárva van. Azáltal, hogy az (A) és (C) hengerek különböző átmérővel, de egyenlő kerületi sebességgel bírnak, a kisebb átmérőjű (A) henger rövidebb idő alatt fejezi be köriilforgását, mint a (C) henger és akkor a (22) horog által megakasztatik, mivel a (19) elektromágnes állandóan gerjesztve van. Az (A) henger megakasztásának pillanatában a (C) henger még nem fejezte be körülforgását és ezt az alatt fejezi be, mialatt az (A) henger megakasztva tartatik. A (C) henger körülforgásának befejezéseid az (51) bütyök a (66) lemezbe ütközik és a (67) kontaktust megszakítja úgy, hogy a különben állandóan zárva tartott vonaláramkör megszakad, a (19) elektromágnes gerjesztése megszűnik, miáltal a (20) emelő (22) horga az (A) henger (10) ütközőjét elereszti és az (A) henger ismét a (C) hengerrel együtt kezdi meg a következő körülforgását, miáltal az isosynchronizmusbeli esetleges eltérések minden körülforgás elején korrigáltatnak. A berendezés működése a következő: A leírt példánál szigetelő tintával vagy festékkel vékony fémlapra, pl. staniollapra készített kép átvitele van ismertetve. A staniollapot képoldalával kifelé az (A) dobra, ill. az elektromosan vezető bevonattal ellátott (4) hengerre (1. ábra) fektetjük ágy, hogy ezt egész kerületén burkolja. A (16) átviteli csúcs a képlemezen nyugszik, a (17) csúszókontaktus pedig a (4) henger szélének vezető fölületét érinti. A (C) hengerre (2. ábra) a (c)-től (d)-ig a nyíl irányában terjedő kerületrészen a reprodukáló lapok vannak fölcsavarva, és pedig, amint már említettük, pl. egy karbonpapiros és egy ezzel érintkező selyempapiros. Az (54) reprodukálóemelő, tompa (53) gyémánt csúcsa a reprodukáló lapokon nyugszik. | Az 1. ábrában a (16) adócsúcs az (A) henger kerületének (a) pontján nyugszik, akkor, ha a (22) horog a (10) ütközőbe van akasztva, vagy ezzel éppen szemben áll. A 2. ábrában az (53) reprodukáló csúcs a (C) henger kerületének (d) pontján áll, mely megfelel azon időpontnak, amelyben a (65) pecek a (66) lemezbe ütközik és a vonaláramkört megszakítja. Az (A) és (C) hengerek szögsebességét egyszer és mindenkorra úgy állítjuk be, hogy mialatt az (A) hengeren a (16) csúcs teljesen körülmegy, vagyis (a)-tól (a)-ig halad, addig a (C) hengeren az (53) csúcs (d)-től (c)-ig halad el. A 2. ábrában föltüntetett fölvevő állomáson a (107) átkapcsoló és az (Y) föladókészülék a rajzban jelzett váró állásban van. Ezen állásban a (108) kar (110) lemeze a (111, 112) kontaktusokkal érinti kezik és a vonaláramot a fölvevőkészülékbe irányítja. A (73) átkapcsoló (74) karja pedig a (76) kontaktussal érintkezik és a kar (75) lemeze a (78, 79) kontaktusokat érinti, miáltal az áramkör a (80) billentyűn és (81) jelzőcsöngőn át zárva van. Ha az 1. ábrabeli állomáson képet akarunk továbbítani, úgy mindenekelőtt a vevőállomás (86) átkapcsolójának (87) karját a 2. ábrában látható vevőállásból az 1. ábrában föltüntetett munkaállásba hozzuk. Ezután pedig fölhívás céljából a (33) átkapcsolót nyugalmi állásából a (34) kontaktusra állítjuk. Az áramkör tehát a (36)