50469. lajstromszámú szabadalom • Berendezés betűírótelegráfok fölvevőinél a nyomtatásban fölvett telegrammoknak egyidejűleg lyuggatott írásban történő fölvételére

rendezés így egy betűt lenyomtat, az emelő egyidejűleg az (e) kontaktust, és így az (f) lyuggató elektromágneseknek ,a (B) telepből táplált helyiáramkörét is zárja, minek következtében a (g) lyukasztó a nyíl irányában mozgó (h) papírcsíkba lyukat vág. Ebből a célból a papírcsíknak továbbító lyuksora van, mely a betűkoronggal szinkrón forgó (i) peckes kerékkel működik együtt. Annak megfelelően, hogy a betűkorong két betű lenyomtatása közben mekkora elfordulást végzett, a lyuggatásoknak egymástól való távolsága különböző fog lenni, ez a távolság az egyes betűk fölismerését teszi lehetővé, továbbá megengedi, hogy a lyuggatott csíkot megfelelően szerkesztett jeladóban telegrammok továbbítására használjuk. Míg a leírt berendezésnél csak egyetlen lyukasztó szükséges és elegendő, mert a lyukasztás jelentését a két lyuk egymástól való távolsága adja meg, a következőkben oly foganatosítási alakot ismertetünk, melynél a betűk két-két lyuk különböző kombinációjából állanak. Ennek megfelelően minden betű részére két lyukasztó van alkalmazva, melyek beállítását a betűkoronggal szinkrón módon forgó kollektor eszközli. Ennél a 2. ábrán sematikusan látható foganatosítási alaknál a fölvevő közönséges Hunghesgép. (j) a betűkorong, melyet a mótor által hajtott foetűkorongtengely súrlódás útján viszi magával. Mint a legtöbb ismert betűínótelegráfnál, a betűkorongnak itt is két (1, k) betűcsoportja van, melyek egy sorban vannak elrendezve és a betűkorongnak a tengelyhez viszonyított elmozdulása (a betűváltás) által fölváltva hozhatók a nyomtató emelővel együttműködésbe, (m) a lyukasztó berendezés lyukasztó elektromágneseit jelzi. Mindegyik lyukasztóelektromágnes egy-egy lyukasztót működtet, melyek épp úgy, mint az elektromágnesek, a papir mozgásirányára merőleges sorban vannak elrendezve. Mint azt már említettük, az adott esetben a lyukasztásos írás mindegyik be tűjét kétkét, egymástól bizonyos távolságban lévő lyuk jelzi, tehát egyidejűleg két-két lyukasztó elektromágnest kell gerjeszteni. Ezek kiválasztására egy (K) kollektor van alkalmazva, melynek körben elrendezett szegmentumait a betűkerékkel szinkrón módon forgó (n, nl, o, ol) kefék érintik. A csatolt rajzon a (k) kollektor a jobb áttekinthetőség céljából lefejtve van ábrázolva. Annak megfelelően, hogy a betűk két csoportba vannak osztva, a kollektorszegmentumok is két (I) és (II) csoportba vannak osztva és ezek mindegyike ismét két szegmentumsorból áll. Mindegyik szegmentumcsoport egy-egy betűcsoporthoz és kétkét szemben álló szegmentum egy-egy, az illető betűcsoporthoz tartozó betűhöz tartozik, tehát valamely betű lenyomásánál a (K) kollektor keféi a kollektornak ama szegmentumai fölött állanak, melyek az illető betűhöz tartozó lyukasztókkal vannak összekötve. Valamely betű lenyomásánál tehát az áram útja a következő: A be tű lenyomtatásánál, mikor a (p) bütyök a (q) nyomtatóemelőre üt, egyidejűleg az (r).lyukasztó kontaktus és a következő áramkör i is záródik: a (B) telep negatív sarka, >a később leírandó váltórelais nyelve állásának megfelelően az (n, nl), vagy (o, ol) kefék, a nyomtatás pillanatában éppen a kefék alatt álló kolílektorszegmentumok, az ezekhez kapcsolt lyukasztó elektromágnesek, a lyukasztókontaktus és a (B) telep pozitív sarka. Ha telegramm fölvétele közben betűváltás történik, az áramkört a(K) | kollektor egyik szegmentumcsoportjáról a másikra kell átkapcsolni, Erre a célra a váltórelais szolgál, melyet a betűkorong váltómozgása működtet. Ugyanis a betűkorongon két (t, u) csúszógyűrűt alkalmazunk, melyek keféi egyrészt a (B) teleppel, másrészt az (s) váltórelais elektromágneseivel van kapcsolva. A betűkorongtengelyre egy karon a (v) fémpecek van fölerősítve. A váltómozgásnál — mely mint azt már említettük — a betűkorong elfordulását idézi elő a betűkorong tengelyén, a (v) fémpecek a két csúszógyűrűvel kapcsolt két fémrúgó közé