50412. lajstromszámú szabadalom • Mozgó lapátokkal ellátott hajtókerék

kel, különösen fordulások elérése szempontjából. A már leírt és (h)-val jelölt elemekkel biró szerkezet, mely leginkább légi járművek és víz alatt járó naszádok emelésére és sülyesztésére használható, akkor bírna némi fontossággal, ha a vele ellátott hajtókerék a hajó közepében van elrendezve. Igen nagy fontosságúvá válik azonban, ha a hajtókerekek párosával alkalmaztatnak, pl. ha a hajó két végén van egy-egy ilyen hajtókerék elrendezve. A szerkezetnek ilyen alkalmázása esetén ferde irányú emeléseket és sülyesztéseket érhetünk el. Jelen hajtókeréknek legcélszerűbb alkalmazása nyilván az, mikor párhuzamos, vagy közel párhuzamos tengellyel biró és két egybevágó hajtókerék talál alkalmazást szimmetrikusan elrendezett részekkel. A hajtókerékpár akként van a hajón elrendezve, hogy (c) tengelyeik párhuzamosak, vagy közel párhuzamosak a hajó hosszsíkjával, mint az például a 4. ábrából látható. Ezen esetben előnyös lehet két pár ily módon egymás mellérendelt hajtókereket alkalmazni, amint az különben az 5. és 6. ábráknál föl van tételezve. Épp az említett esetben bírnak a (h) és (i)-vel jelzett elemekkel biró szerkezetek nagy fontossággal. A fönt említett szerkezet, ha a hajtókerékpárnak, vagy több ilyennek (c) tengelye vízszintesen van elrendezve (4. ábra), a hajtókerékpárok csupán emelkedések, vagy sülyedések elérésére használhatók és éppen ezen utóbbi hatások függőleges iránya eredményezi, hogy előnyösnek bizonyul egy pár jhaj tókerék helyett két pár alkalmazása. Ha az alkalmazott hajtókerékpár vagy kerékpárok függőleges tengelyűek, a hajtókerekek csak előre és hátra mozgások kivitelére alkalmasak. Működésmódjuk teljesen világos: ha szimmetrikusan vannak elrendezve, a tengely síkjára merőleges lökőhatásaik összeadódnak, míg az említett síkban esetleg föllépő lökések kiegyenlítik egymást. A már említett szerkezetek alkalmazása által a szóban forgó hajtókerékpárok az összes kívánalmaknak .megfelelni képesek. A másodsorban említett fontosabb elrendezés segítségével kívánság szerint vízszintes és függőleges irányú morgás jis létesíthető. Midőn a hajtókerekek a 4—6. ábrákon teljes vonallal föltüntetett, a rendes körülmények közt elfoglalt helyzetükben vannak, csak emelő hatást képesek kifejteni. Ha azonban a szóban forgó szerkezet által a hajtókereket ferde helyzetbe hozzuk, zuk, amint az az 5. ábrán szakadozott vonalakkal van föltüntetve, oly ferde lökőhatást idézünk elő, mely teljesen megfelel annak a hatásnak, melyet a madarak röpülés közben erős szárnycsapással létesítenek. Valóságban a lökésnek egyrészt egy függőleges komponense áll elő, mely a súlyt részben, vagy egészben képes kibalancirozni, másrészt oly vízszintes komponense, mely az előrehaladást idézheti elő. Mennél ferdébb helyzetbe hozzuk a hajtókerekeket, annál nagyobb lesz ja vízszintes komponens és egyidejűleg annál kisebb a függőleges komponens. Ha két összetartozó és közös hajtással biró hajtókerékpárt alkalmazunk, melyek a hajtóművel nemcsak azonos hajlású, hajnem ugyanoly nagyságú, de ellenkező értelmű haj lássál bíró helyzetbe is hozhatók, akkor a hajtókerékpárokat az imént említett hajlású helyzetekbe hozzuk és ezáltal még nagyobb emelőhatást érünk el, míg a vízszintes komponensek egymást kiegyenlítik. Ami a szerkezetiek (h)-val jelölt elemeit illeti, ezek főleg a forgó mozgás kivitelére szolgálnak, minthogy szerveik mind en összetar tozó lia j tóker ékpárnál szimmetrikusan vannak elrendezve és egy és ugyanazon (h2) vonórúddal vannak kapcsolva. Ha ez utóbbit bizonyos irányban elmozdítjuk, úgy egyrészt minden hajtókerékpár egyik hajtókerekénél nagyobb, másrészt másik hajtókerekénél csökkentett hatást érünk el. Ha két hajtókerékpár alkalmazásánál az